Andrew Morris
Hogy mi is ütött belém mikor megcsókoltam Angelt? Fogalmam sincs. Akkor, abban a pillanatban jónak gondoltam. Ahogy ajkai táncot jártak az enyémmel, úgy éreztem, mintha egy álomban lennék.
-Andy lassítsunk oké?-Húzódott el pár perc múlva.
-Rendben, én tudok várni.-Kacsintottam rá.
-Majd meglátjuk.-Vigyorgott rám,mire megforgattam a szemeimet. -Jut eszembe Mia hogy van?
-Jól, mondjuk elég sokat emleget mostanában.-Nevettem fel.
-Kis aranyos. Jó lenne újra látni.-Mosolygott rám.
-Lesz rá elég sokszor alkalmad.-Kacsintottam Angelre, mire megforgatta a szemét.
-Tudod, hogy ez rám nincs hatással.-Fonta össze a karjait mellkasa előtt.
-Igen, igen tudom.-Sóhajtottam fel.
~Másnap~
Délutánig minden szokásos volt. A tanárok kiakadtak az "átlagon aluli" áltagomon, kiabáltak velem a "rossz" magatartásért, mintha érdekelne engem. Most komolyan, általános iskolában vagyunk, hogy érdekeljen? Nem. Nem mindegy nekik hogy az utolsó évemben hogy viselkedem? Akadjanak már le rólam.Miután vége lett a tanításnak Kylie és Matt felvetette, hogy menjünk el moziba.
-Oké, de mit nézzünk?-Kérdeztem.
-Most vetítenek le egy új horrort, megnézhetnénk azt.-Vonta meg a vállát Matt.
-Hát oké, de ha éjjel nem alszok téged foglak hívogatni.-Nevetett fel Angel.
-Majd a hercegedet hívogathatod.-Kacsintott rám Matt.
-Srácok belefér ha még egy valaki csatlakozik hozzánk?-Kérdezte félénken Kylie.
-Attól függ ki az.
-Haylie Green, a barátnőm.-Vörösödött el.
-Hát persze, hogy jöhet annyira örülök nektek.-Ugrott Angel a megszeppent lány nyakába.
-Oké, akkor szólok neki.-Mosolygott ránk,majd a barátnőjéhez sietett.
-Mozi után ki mit csinál?-Kérdezte Matt miközben elindultunk.
-Én ott alszok Haylienél.-Mondta Kylie vigyorogva.
-Én Angelnél ugyan ez.-Fogtam meg az említett lány kezét, ő pedig fel mosolygott rám.
-Ne már, mindenkinek van valakilye csak nekem nincs senkim.-Morgott Matt.
-Biztos te is találsz valakit.-Mosolygott a fiúra Haylie.
-Halála előtt tuti.-Tette hozzá Angel, mire felnevettünk, Matt pedig egészen a moziig kergette őt.
-Oké, ti vegyétek meg a jegyeket én most leülök.-Lihegett Angel és elvonszolta magát a kanapéig, majd lehuppant.
Miután megvettük a jegyeket és bementünk a terembe, befoglaltuk a hátsó sort, a film kezdetéig pedig beszélgettünk.
-Már most tudom,hogy megfogok ilyedni.-Nevetett fel Angel.
-Nem vagy vele egyedül.-Pacsiztak össze a mellette ülő Haylievel.
-Majd megfogom a kezed.-Vigyorogtam rá.
-Azt mindjárt gondoltuk.-Mondta Kylie.
Lassan, de biztosan elkezdődött a film, mi pedig egyre jobban belebambultunk. Mind az öten nyitott szájjal néztük a vásznat előttünk. Pár résznél a lányok közül valaki felsikított ezért kaptunk néhány szúrós tekintetet, aki hátrafordult pedig egy középsőujjat az arcába. De egyébként kultúrált lányok. Ugyan, kit akarok átverni? Kylie néha rosszabb mint egy fiú...
Miután vége lett a filmnek elhagytuk a termet és kidobtuk az üres üdítős poharakat.
-Nem fogok aludni egy hétig minimum.-Rázta meg a fejét Angel.
-Hát, szerintem annak Andy csak örülne.-Nevetett fel Matt,mire tarkón vágtam. -Mindegy. Erre az alvós témára visszatérve, nem akar mindenki nálunk aludni? Legalább én sem érezném magam annyira magányosnak és a csapat is együtt lenne?-Indultunk ki a moziból.
-Bocs haver, de most egyedül töltöd az éjszakát.-Mondtam mire Haylie és Kylie helyeslően bólintottak.
-Angel?-Nézett Matf könyörgően a lányra.
-Bocsi Matt de most egyet értek ezzel a hülyével. Kulcsolta össze ujjainkat.
-Lám, lám,lám. Kiket látnak újra szemeim?-Állt meg velünk szembe Kenneth. Még csak ő hiányzott.
-Te mit keresel itt?-Néztem rá dühösen.
-Mivel csak ma járt le a büntetésem, élvezem a friss levegőt.
-Börtönben voltál?-Áll mellém Matt.
-Hát mivel ennek a szajhának-nézett rá Angelre-kicsit komolyabb baja esett becsuktam két hónapra.
-Te csináltad magadnak ember.-Rántottam meg a vállam.-És ha még egyszer leszajházod anyád csak a temetéseden fog viszont látni. Megértetted ugye?-Néztem bele a szemébe.
-Nehogy már egy drogfüggő akarja megmondani mit csináljak.-Nevetett fel.
-Kenneth takarodj innen, és hagyj minket békén. -Tolta meg Matt a srácot.
-Angel ne hogy azt hidd, hogy ennyi. Az elsőt megúsztad egy agyrászkódással, de a másodiknak csak a halálodkor lesz vége.Kacsintott a lányra, majd elsietett tőlünk.
-Nyugodj meg Angel, nem hagyjuk,hogy bántson.-Ölelte magához Kylie.
-Ti nem ismeritek, ha ezt így megmondta, be is fogja tartani.-Sóhajtott egy nagyot.
A Kenneth-tel való találkozás után elváltak útjaink, Matt egyedül ment haza, Kylie Haylievel, én pedig Angellel.
-Hé, egyszer elmondod miért félsz ennyire Kennethtől?-Kérdeztem Angelt, az ágyán feküdve.
-Hosszú történet röviden, elvett tőlem valamit, ami már sosem lesz az enyém.-Hajtotta fejét a mellkasomra.
-Szóval megerőszakolt?-Vontam fel a szemöldököm.
-Tizennégy voltam.
-Sajnálom.-Öleltem át a derekát.
-Ne, nem a te hibád. -Nézett fel rám.
-Egyébként hol van a mamád?
-Leutazott apámhoz, hogy segítsen neki ideköltözni.-Forgatta meg a szemeit.
-Nem izgulsz?-Simítottam végig a haján.
-Nem. Olyan mintha egy idegen jönne majd. Fogalmam incs ki ő. És nem tekintek rá apám ként. Nem adott egy esélyt sem, hogy bizonyítsak neki, hogy igenis érdemes lenne velem fogalkoznia. -Tudtam, hogy fáj neki beszélni erről, még akkor is ha előadja, hogy nem. Át látok rajta.
-Ugye tudod, hogy előttem nem kell megjátszanod magad? Hiába mutatod az erős lányt, tudom hogy fáj.-Suttogtam a fülébe.
-Csak attól félel, ha megmutatom az igazi énem, mindenki rájön mekkora egy csődtömeh vagyok.-Temette arcát a mellkasomba.
-Eszedbe se jusson ilyen. Mi, a barátaid így szeretünk téged és ha kell kihúzunk abból a bizonyos gödörből.
-Mi van akkor, ha magammal rántalak?
-Akkor ketten átvészeljük az egészet.-Nyomtam egy puszit a hajába.|Sziasztok! Remélem tetszett nektek ez a rész is ha igen jelezzétek egy vize vagy comment formájában, tovább szép estét❤️❤️|
ESTÁS LEYENDO
Öngyilkos szerelem
Romance...ahol a srác akkor szeret bele igazán a lányba, mikor meglátja a hegeit. A suli rosszfiúja Andrew, és az összetört lelkű Angel beleillenek egymás történetébe? A fiú képes lesz megmenteni a depressziós lányt az öngyilkosságtól? Vagy minden próbá...