Öngyilkos szerelem

1.Rész

Andrew Morris

Megint hétfő,azaz megont suli. Reggel, kómás fejjel másztam el a szekrényemig, ahonnan kivettem egy fekete gatyát és egy ugyan olyan pólót. Miután átöltöztem és elvégeztem a reggeli dolgaimat a vállamra kaptam a táskámat, és elindultam. Az úton találkoztam Mattel, a haverommal és együtt érkeztünk meg a pokolba. Ahogy beértünk minden szempár ránk tapadt, a kilencedikes lányok közül némelyik tátott szájjal bámult, míg mások mosolyogva integettek. Biccentettem neki, majd tovább mentünk, egyenesen a hátsó kertig. 

-Egyre jobban utálom, hogy így megbámulnak.-Mondtam, miközben elővettem a cigit a zsebemből,

-Nem vagy vele egyedül-Mondta Matt, majd felém nyújtotta a gyújtót, amit el is fogadtam. 

-Mi a fasz lehet olyan érdekes rajtam?-Néztem végig magamon, mint aki tényleg keresi a választ.

-Mondjuk, hogy teli van a a karod tetoválásokkal.-Szívott bele a cigibe Matt

-Mintha neked kevesebb lenne-Forgattam meg a szemem, majd kifújtam az eddig benn tartott füstöt.

-Jogos.-Bólintott a srác, majd elnyomta a csikket. 

Becsöngetés után értünk be a terembe, ahol a tanár kérdőre vont minket.

-Cigiztünk.-Vonta meg a vállát Matt.

-Legközelebb magát is hívjunk, ígérem.-Mondtam, mire az osztály felnevetett. 

-Üljenek le, úgysem változnak már meg.-Sóhajtott fáradtan a matek tanár. És ez még csak az első óránk.

Miután kicsöngettek, kimentünk a folyosóra, és ott beszélgettünk. 

-Andy, te tud ki az új emós csaj?-Kérdezte Logan, a szekrényeknek támaszkodva. Hátra néztem, és megláttam kiről is van szó.Jó, mondjuk nem volt nehéz, hiszen a sok pink ruhás lány között kitűnt az ő fekete cuccaival. Furcsa volt, olyan más mint a megszokott.

-Nem, ötletem sincs-Vontam meg a vállam, és visszafordultam a srácok felé-Nem is igazán érdekel különösebben.-Mondtam.

-Haver egy lány sem érdekel mostanában.Mi van veled?-Röhögött Matt, mire csak megforgattam a szemem. 

-Andy! Szia! Azt szeretném mondani..vagyis kérdezni, hogy ööö.. eljönnél velem moziba?-Kérdezte tőlem az egyik Barbie hasonmás.

-Nem, bocs, tudod mennék, de nem érdekelnek a műanyag babák.-Néztem rá "szomorúan", mire bólintott és vörös fejjel elszaladt. Megráztam a fejem és felnevettem. Hirtelen megszólalt a csengő, és minden diák ment a terme felé, kivéve én és az emós lány. Farkas szemet néztünk egészen addig, amíg rajtunk kívül már senki nem tartózkodott a folyosón.

-Nem mész órára?-kérdeztem.

-Én is kérdezhetném tőled.-Vonta meg a vállát.

-Nem hinném, hogy negyed előtt be megyek.-Válaszoltam és ledobtam a táskát a földre.-Új vagy, ki fognak baszni veled ha már most nem járkálsz be. Tapasztalatból mondom.

-Nem tud meghatni.-Felelte és végig nézett rajtam.

-Akkor mi tud meghatni?-Kérdeztem, felvonva a szemöldököm.

-Semmi. Nincsenek érzéseim.-Rázta meg a fejét. 

-Fura vagy.-Mondtam.

Nem, Angel.-Felelte egy kamu mosollyal.

-Én meg Andrew.

-Szerintem csak egy seggfej.-Mondta és bement az órájára, ami abban a teremben volt, mint az enyém.