You belong with me-Marcus&Martinus FF (HUN)

15. rész

*Martinus szemszöge:

-Gyere.ki...velem...a.medencéhez...most!-mondtam tagoltan Marcusnak, aki erre vette a célzást, bicentett egyet a döbbenten figyelő Sarah-nak, és kiment az üvegajtón, a medence irányába. Én is otthagyva Sarah-t, kimentem vele együtt és leültettem Mac-et egy napozóágyra, ami távol állt a nyaraló üvegajtajától.

-Na...mi volt olyan sürgős, hogy ő nem jöhetett velünk?-biccentett az üvegajtó felé Marcus, mire én is odanéztem. Sarah, még mindig ott állt, karbatett kézzel, és belülről figyelte, hogy mi fog történni.

-Vele kapcsolatban lenne szó...-mondtam mire Marcus felvonta a szemöldökét.

-Féltékeny vagy, bro?-kérdezte jól szórakozva az én helyzetemen.

-Nem, vagyis egy picit, de ez nem lényeg.. -hadonásztam a kezemmel, majd folytattam. - Itt most én beszélek, és nagyon fontos az hogy most halgass, és ne vágj közbe, rendben?- megadóan feltette a kezét, és hátradőlt a napozóágyon.
-Szóval...kezdhetem?-kérdeztem bizonytalanul, mire Mac bicentett egyet.
-Első, amit szeretnék közölni....hogy ő az enyém. Nem veheted el tőlem, neked nemrég volt barátnőd, én meg már jó régóta szingli vagyok, és végig kellett nézzem minden délután, turnén, és mozikon, ahogy ti nyálfürdőben nyaljátok és faljátok egymást, ami nekem nem nyújtott kellemes látványt....de mindegy, most nem erről akarok beszélni...hanem arról, hogy Sarah nekem most tényleg nagyon nagyon tetszik, és ezt nem akarom elrontani...és nem akarom hogy téged jobban kedveljen mint engem, érted?-itt közbeszólt volna, de nem hagytam. -Itt most én beszélek!-csitítottam el egy pillanat alatt.
-Szóval, ennyi a féltékenységemről....most jöjjön a bonyolult része.-ültem le én is egy napozóágyra, és a tenyereimbe temettem a fejem.
-Figyelj, amit most elmondok neked azt ne mondd el senkinek, főleg Sarah-nak ne, rendben?-kérdeztem, és Mac arcát fürkészve vártam a választ.

-Lakat a számon. Becsszó!-mondta nekem a kisujját felém tartva, hogy a kisujjfogadalom is beteljesedjen. Kisujjamat felé nyujtva, kisujjat ráztam vele.

-Rendben.-halkitottam le a hangomat. -Még mindig ott áll?-kérdeztem Marcus-tól Sarah-ra célózva, mert Mac pont rálátott az ajtóra, ahonnan jöttünk.

-Igen.-suttogta.

-Akkor mondom halkan jó?-suttogtam, mire csak biccentett egyet.-Tudod hogy mi történt mielőtt Josh elment?-kérdeztem.

-Valamennyire.-vonta meg a vállát.

-Mit tudsz?

-Annyit, hogy Josh hátrahúzta Sarah-t, ő elájult, Josh elment Monival. Ennyi.

-Hát ez a nagyon durván lerövidített változat...-gondolkodtam egy pillanatra el.
-Az igaz, hogy Josh hátra huzta Sarah-t, akinek nem volt egyensúlya, így leesett, s elájult, de nem tudod mi történt pontosan utána, ugye?

-Azt hiszem.-vonta meg a vállát.
-De miért, mi történt? Egyáltalán miért ment el Josh? Itt kellett volna maradjon a fogadott hugával...

-Hát épp ez az! Hogy nem önszántából ment el. Moni kényszerítette.....erőszakkal.

-Miért, mit csinált?-kérdezte, mire nagyot sóhajtottam.

-Előszőr, csak nagyon durván leszidta Josh-t, majd ordibálni kezdett vele, később majd teljes erőből lelökte a lépcsőn, és még vagy párszor belsővérzésig belerugott a hasába.-észrevettem hogy Mac eltátja a száját, és kikerekedett szemekkel mered rám.-Talán ha nem vagyok ott meg is ölhette volna Josht. Még szerencse, hogy gyorsan lefogtam azt a hárpiát, és Josh össze tudta egy picit szedni magát.

-What? Ez most komoly? Képes lenne ilyensmire egy anya?-csodálkozott el Mac.

-Hát épp ez az! Hogy Moni nem is Josh anyja!-álltam fel hírtelen.

-Na jó...ez nekem egy kicsit sok. Több a történés mint egy szappanoperában!-akadt ki jogosan. -Mi az hogy Moni nem is Josh anyja? Akkor ki az anyja Joshnak?-kérdezte hevesen, miközben hadonászott a kezével egy csomót.

-Sarah anyja. Beatrix Hayes.-válaszoltam. Mac kikerekedett szemekkel meredt rám majd feltéve a kezét, elrohant a kanapéig és az asztalig, majd lefejelte az asztalt. Vicces volt a reakciója, de teljesen megértem őt. Én is amikor megtudtam legszivesebben lefejeltem volna egy asztalt....de tartanom kellett a számat Sarah előtt.

-Vagyis...vagyis Josh és Sarah tényleg testvérek?-kérdezte mire én csak bólogattam.

-Legalábbis féltestvérek. Sarah apjáról semmit sem tudni.-vontam meg a vállam.

-Ne már bro...mond hogy ez nem igaz! Mondd hogy ezt csak kitaláltad!-kérlelt, de én csak megráztam a fejem.

-Nézd...ez az igazság, és valakinek el kellett mondjam...nem tudok egyedül titkot tartani, te is tudod...-sóhajtottam, miközben megvakartam az orrom...viszketett. Minden seb általában viszket. Most a törött orrom is.

-De ki Josh apja?-kérdezte egy idő után Mac. Már vártam a kérdést.

-Moni régi férje...még a legelső.

-Neee...jó nagy ribi lehetett az a Beatrix...

-Tsss! Ne mondd ezt. Szinte tuti hogy bedrogozták minden egyes alkalommal.-csititottam el.

-Honnan veszed? -kérdezte meglepődve.

-Sarah mondta, hogy a mamája mondta ezt neki. És hát...akkor is Beatrix anyja. Miért is hazudna?-tettem fel a kérdést, amire nem vártam választ.

-Mondjuk azért, mert....mégis csak a saját lányáról van szó...nem akarja rossz színben feltüntetni, merthogy ő nevelte.- érvelt Marcus.

-Nem vitatkozom veled , de mivel mindketten meghaltak már....nem beszélhetünk ilyensmit róluk....de nagyon eltértünk a témától. Josh-t kollégiumba küldte az a hárpia, és valamilyen pszchicho valamire hogy " tudja kezelni az indulatait".

-Pedig csak véletlen volt, nem?-kérdezte tőlem.

-De. De ez Monit nem érdekelte. Elvitte és kész.

-Basszus....- temette tenyerébe az arcát. -És akkor Sarah-nak tényleg a testvére Josh.

-Aha...és Josh most egy évre egy koleszban tölti a mindennapjait. Még legalább csajok sincsenek ott! Mind fiú az összes.

-Szegény...jó szar lehet.-gondolt bele Mac. -Te...szabadítsuk ki onnan őt.

-De hogyan?

-Nem tudom... De ha meg sem próbáljuk, akkor....akkor többet veszítünk.-vonja meg a vállát Mac, majd előveszi a telefonját, és beirja a Google-be: ''fiu koleszok Norvégiában".

-Ne igy ird be te hülye!-veszem ki a telefont a kezéből, majd a "kolesz" szót átjavítom "kollégium"-ra. Így már kiadott valami weboldalakat.
-Tessék. Nézelődj. Én addig megnézem mit csinál Sarah.-dobtam oda neki a telefont, majd bementem a nyaralóba.

-Ha lehet, ne bántsd meg.-szól oda nekem, mire bólintok egyet és Sarah után veszem az utamat, fel a lépcsőn.

Kedves olvasóim!

Immáron elérkeztünk a történet 15.részéhez, és a minap vettem észre hogy a történet elérte a több mint 1k megtekintést! Huh! Hihetetlenül köszönöm nektek! Nincs annál jobb érzés amikor látod, hogy vannak akik olvassák a történeted,és néhányan szeretik is! Köszönöm nektek még egyszer!🙋
Másik dolog az az hogy bocsánatot szeretnék kérni tőletek, amiért unalmas lett ez a rész, hiszen nen történt benne semmi olyan amiről eddig ne tudtatok volna, de úgy éreztem kell egy ilyen beszélgetős rész is...szóval ennyi is lenne!

Ha tetszett a rész, akkor ne felejts el dobni egy csillagot, vagy tudasd velem véleményed a komment szekcióban. További szép napot nektek!

Én Evelin voltam, sziasztook!
;)