12. fejezet

84 6 0
                                    

PERCY JACKSON

A víz alatt

A vízbe való becsapódás nem fájt, mivel Poszeidon fia vagyok. Viszont az nem volt jó érzés, hogy Myaló repít le a víz aljára, ami már legalább volt húsz méter mély. Mármint az volt benne a rossz érzés, hogy Myaló tette ezt. Ezért megparancsoltam a víznek, hogy szedje le rólam. Aztan mikor ez megtörtént, elrúgtam magamtól. De aztán egy földdarabbal visszatámadott, amit nem volt nehéz kivédenem, végülis hazai pályán voltam. De aztán hátulról is megragadt valaki. Iscys volt az. Őt is leszedtem magamról. Aztán ő vízidomítással próbált csapdába szorítani, de ekkor azt mondtam neki:

- Haver, te tényleg nem ismersz - mondtam. Már attól meghökkent, hogy egyáltalán tudok beszélni és lélegezni víz alatt, nemhogy attól, hogy nem tud itt csapdába ejteni. De aztán Myaló futott be újra, aki viszont ismét földet használt, de most a lábamra, hogy ne tudjak elszökni. Aztán az a föld, amivel elkapta a lábam, szép lassan elkezdte benőni a testem, amíg csak a fejem maradt kint.

- Vége - mondta.

Ekkor Pnévma közelített a másik kettő mögül.

- Mit csináljunk vele? - kérdezte Iscys. - Öljük meg?

- Ne - mondta Pnévma. - Elvisszük a többiekhez. És kiképezzük.

A Vég Kezdete - Végtelen Háború 2.Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang