Ismerkedés 2/2

1.7K 62 2
                                    

-De miért?
-Mert magányos vagyok!
-Jaaa... hát ez igaz. De akkor miért nem kapcsolódsz, ki néha a barátaiddal vagy miért nem tartasz bulikat vagy csak kisebb összejöveteleket?- kérdezte Norbi nagyra nyílt szemekkel és széttárt ezekkel.
-Mert az egyetlen ''legjobb barátnőm" is egyik pillanatról másikra elfelejt, majd visszajön, tanácsért majd újra eltűnik. De vettem egy kis cuki kutyust így ő dobja fel az unalmas napjaimat!
-Na és a fiukkal, hogy állsz?- tette fel a kérdést félénken.
-Sehogy!- kacagott. – Most a munkának élek leginkább.
-Az sem a legjobb. Kell neked egy kis kikapcsolódás!
-Na és te? Van már barátnőd?
-Háát... nekem sincsen most senkim. Épp próbálkozok egy lánynál, de nem nagyon akar össze fele jönni.
-Ha elmondod neki, hogy mik is a szándékaid akkor biztosan nem mondana nemet.
-Próbálom de nem megy. Valahogy ő sem jön rá arra, hogy mi is van é én sem nagyon akarok most elrontani mindent.
-Értem.

Még jó ideig beszélgettünk és ismerkedtünk. Nagyon sok mindent meg tudtam róla és a családjáról is. Persze a testvéréről nem nagyon akart beszélni, de azt mondta, hogy majd ha lesz kedve és ereje, akkor elmond vele kapcsolatban is mindent.

Ránéztem az órámra és észrevettem, hogy már este 8 óra volt.

-Nagyon elszaladt az idő. Még Pufynak ennit kell adnom és még játszanom is kellene vele egy kicsit, ha nem lenne baj.
-Dehogy is, nekem is van még egy kis dolgom. Majd még beszélünk okés?
-Rendben. Ha van kedved akár még be is jöhetsz napközben. Nem fogsz zavarni. A főnököm meg általában a nap végén jön, be vagy be se jön.
-Okés, akkor majd még ezt is megbeszéljük. Na szia.- nyomott egy puszit a homlokomra és már el is ment.

Még bezártam a boltot és már be is szálltam a kocsimba és már indultam is haza az én kis szőrmókomhoz.

-Pufyyy! Merre vagy kutyuskám?
-Wauuu...
-Hát itt vagy te kis farkas.- mosolyogtam neki. – gyere, adok neked egy kis vacsorát.

Mire mindennel készen lettem már elég késő volt, így mentem, befeküdtem a pihe puha ágyamba

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Mire mindennel készen lettem már elég késő volt, így mentem, befeküdtem a pihe puha ágyamba. Megnéztem, hogy nem kaptam-e valamilyen üzenetet vagy bármit, de nem.
Letettem a telefonomat a kis éjjeli szekrényemre és már aludtam is.

Másnap reggel a telefonom hangos ébresztőjére keltem. Mint mindig ma is mennem kell dolgozni. De én ezt egyáltalán nem bánom, szeretem a munkámat és ma egy törzsvásárlónak oda kell adnom a rendelést, pluszt ma jönnek az esküvői csokrokért is.

Nagyon sok dolgom lesz ma és még a szalagokat is meg kell csinálnom.

Gyorsan megetettem Pufyt és már szaladtam is készülődni. Beálltam a gardróbomba és nézelődtem, hogy mit is vegyek fel ma.

 Beálltam a gardróbomba és nézelődtem, hogy mit is vegyek fel ma

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Hát végül erre esett a választásom. Gyorsan magamhoz vettem az autó kulcsát és már mentem is.

Gyorsan bementem a kávézóba vettem egy kávét, persze a kedvencemet és már mentem is tovább.

Egy óra múlva már lázasan dolgoztam a csokrok végleges szépítésein. Már csak a szép fehér és halvány rózsaszín szalagokat raktam rá. Na meg még a férfiak kitűzőjét kellet megcsinálni. Arra viszont már csak a tűket kellet rá ragasztani.

-Jó napot!- jött be az ajtón Gabi, a törzs vásárlónk.
-Jó napot! Máris hozom a koszorút.
-Rendben már várom.- hatra mentem a raktárba és megkerestem a koszorút, melyet neki készítettem.
-Itt is van. Remélem meg felel az elképzeléseidnek?!- leraktam a pultra majd vártam a válaszát.
-Igen, nagyon szép és még a várakozásaimat is felülmúlja. Nagyon tehetséges vagy Nelli.- mosolygott rám.
-Köszönöm szépen. Igyekszem a legjobbat adni a vásárlóinknak!
-Már kifizettem ugye?
-Igen már ki.
-Remek. Akkor én mennék is. Még egyszer köszönöm szépen! További szép napot kívánok neked!
-Köszönöm, Neked is szép napot és még egyszer részvétem.
-Szia.- mosolygott majd elment.
-Szia.

Ma csak délig dolgozom. Tök jó így elvihetem Pufyt egy kicsit sétálni. Már régen volt kint és szerintem neki is hiányzik már egy kicsit a nagyobb játszótér.

-Jó napot kívánok! Volt egy rendelésem, esküvői csokor és kisebb asztali díszek.- jött be egy hölgy és már darálta is mondandóját. Láthatólag eléggé sietett.
-Jó napot! Igen tudom, máris hozom, várna egy pillanatot?
-Persze.- bementem a raktárba és elsősorban a menyasszonynak szánt csokrot vittem ki.
-Itt is van. E a menyasszonyé, remélem, megfelel?- tátva maradt a szája. Na, ilyen reakciót se kaptam még.
-Igazság szerint a nővére ajánlotta magát. Még az iskolától kért segítséget és a maga csokrát választotta ki.
-Emlékszem. Nehéz feladat volt, de a végére megérte a sok munka.
-Igen bizony megérte. Persze most már értem, gyönyörű csokrot készített nekem.
-Kérem, tegezzen nyugodtan. És köszönöm, hozom a többit is.
-Ezek is nagyon szépek lettek. Jobbak mit képzeltem. Segítenél nekem berakni a kocsimba?
-Persze, menyünk.

Bepakoltuk az utolsó csokrot is, fizetett majd elment. Nagyon sok munka volt vele, de megérte. Egy boldog menyasszony letudva, még van egy, de nem tudom, hogy ő mikor érkezik ugyanis nemsokára zárok.

Vajon mi legyen a mai vacsora? Valami egyszerűt kellene csinálni valamit, ami gyorsan kész és valami szinten laktat is.

Gondolkodásom egy vendég zavarta meg.

-Jó napot.
-Jó napot! Segíthetek?
-Igen, én rendeltem esküvői csokrot, díszcsokrokat és kitűzőket.
-Máris hozom egy pillanat.
-Köszönöm.
-Itt is vannak. A kitűzőket egy dobozba tettem, hogy ne sérüljenek.
-Nagyon szépek lettek. Köszönöm a munkáját.- mosolygott.
-Ez a munkám!- kifizetett majd távozott.

A mai nap folyamán nem érkezett más vendég csak azok, akik rendelést adtak le a mai napra.

Ma még Norbi sem jelentkezett. Végül is nem várhatom el, hogy a nap minden percében velem foglalkozzon. Majd ír vagy jelentkezik, ha akar.

A műszak végén összeszedtem a cuccomat majd bezártam a boltot.
Beültem a kocsimba és elmentem a városba, hogy bevásároljak a vacsorához, amit még mindig nem tudom, mi legyen. És veszek még egy kis jutalom falatot Pufynak is. Már sok mindent megtanítottam neki, ha megyünk sétálni, akkor azokat mindig, gyakoroljuk, hogy e felejtse el és, hogy jól menjen mindegyik. Ha ól teljesíti a parancsot, akkor kap egy jutalom falatot, aminek ő mindig nagyon örül.

Leparkoltam egy szupermarket előtt és már mentem is befelé.

Először kitaláltam, hogy ma spagettit fogok készíteni, így ahhoz vásároltam be először.
Majd mentem a kisállat részre és vettem Pufynak is pár dolgot.

A vásárlás végeztével elmentem a pénztárhoz fizetni. Beálltam a hármas pénztárhoz és kit pillantottam meg??

°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°
Sziasztok!
Íme az új rész!
Remélem mindenkinek tetszik!
Jó szórakozást és olvasást kívánok nektek.
Pusziii😙❤

Váratlan fordulat ❤Where stories live. Discover now