Váratlan fordulat ❤

Érzelmek

Végül arra jutottam, hogy munka után felhívom Viki nénit és meg kérdezem, hogy van.

-Nelli?
-Igen?
-Akkor ma te alszol nálunk?- nézett rám komoly arccal ''munkatársam''.
-Ha nem zavarok!?
-Egyáltalán nem.-mosolyog.
-Akkor találd ki mit szeretnél majd csinálni.
-Már rajta vagyok.- és már vette is a kezébe a telefonját.

Fogalmam sincsen mit szeretne de nagyon bele élte magát.
így hát nem is zavartam.
Volt pár megrendelésem amiket jóval előbb leadtak, így most azokat kezdtem el csinálgatni.

-Sziasztok!- jött be az ajtón törzsvásárlóm, Gabi.
-Szia. Hogy vagy?
-Köszönöm jól, és ti? Ahogy látom Norbi el van foglalva.- bólintott a mellettem állóra.
-Igen, bár gőzöm sincs, hogy mit csinálhat!
-Legalább elvan, és te sem vagy egyedül.
-így igaz.
-Egyébként most kivételesen egy 40 szál vörös rózsából álló csokrot szeretnék.
-Rendben. Mára kellene?
-Ha meg tudod oldani akkor olyan 3 óra felé jönnék érte.
-Persze, már nézem is hozzá a virágokat. Mása szeretnél bele?
-Nem semmit, csak a rózsákat és egy fehér szalagot a szárára.
-Bár fel is írtam és akkor 3 órára készen leszek vele.
-Nagyszerű, köszönöm. Egyébként... Norbiii!- említett meg a hangját, hogy az említett rá nézzen.
-Igen?
-Nagyon elvagy.
-Ne haragudj. Csak az öcsémmel beszélek.- vakarja a tarkóját .
-Nem gond, de azért Nellinek is segíts.
-Persze segítek.
-Akkor jó, háromra jövök a csokorért.
-Rendben, akkor rá érsz kifizetni.
-Köszönöm. Sziasztok.
-Szia!!- köszöntünk egyszerre.
-Bocsi Nelli.
-Semmi baj, beszélgess nyugodtan.
-Köszi, de tudok segíteni?
-Csináld nyugodtan, megoldom.
-Okés.

Hátra mentem és kiválogattam a legszebb rózsákat és előre vittem.
Norbi már a székét elfoglalva nyomogatta a telefonját.
Olyan... Aranyos ahogy koncentrálás közben kissé kidugja a nyelvét.
Mosolyogva oda álltam mellé, majd letettem a pultra a virágokat s meg kerestem a megfelelő selyem szalagot.

Mikor meg lett neki is kezdtem a csokornak.
Szépen méretre vágtam minden szálat majd el is rendeztem.

Nagyából délben készen is lettem, így hátra vittem és bele tettem vízbe.

-Norbi.
-Igen?
-Nem vagy éhes? Ebédelhetnénk.
-Éhes nem, de egy kávé jól esne.
-Akkor menjünk.

El is mentünk most egy kicsi de annál hangulatosabb kávézóba.
Alig volt bent pár ember, így könnyebben le tudtunk ülni miután le adtuk a rendelésünket.

Én egy hosszú kávék és mellé egy szelet karamellás sutit kértem, míg Norbi egy egyszerű fekete kávét.
Azt mondta, hogy kicsit álmos ezért most ez a legjobb neki.

A vissza út csendesen telt. Egyikőnk sem szólt semmit.

Bent levettem az ajtóról az ''Ebédelni mentem!'' táblát és már mentem is, hogy a félben maradt csokrokat teljesen elkészítsem.

-Jó napot!- köszönt egy ismerős hang. Mikor felnéztem kicsit mg lepődtem.
-Szia. Hát te?
-Jöttem venni egy virágot, és ma amúgy is mondtam, hogy ha esz időm benézek rátok. Bár ahogy látom ma inkább csak te dolgozol.- nézett a még mindig telefonját bújó testvére felé.
-Igen, ma valami nagyon lefoglalja, bár sejtésem sincs, hogy mi lehet az.
-Nekem van egy ötletem.- pimasz félmosoly jelent meg az arcán.
-Igen? És mégis mi lenne az?- vágtam csípőre a két kezem és úgy meredtem rá egy nagyon vicces fejet vágva amitől persze azonnal elkezdett nevetni.
-Nagyon vicces fejet vágtál. De ezért is jöttem!- jelentette ki miután össze szedte magát.
-Igeen?
-Szeretném ha csinálnál nekem egy kisebb csokrot lila és fehér tulipánból.
-Hány szál legyen benne?
-Hmm... Nem tudom, legyen mondjuk... 5- 5 szál.
-Okés. Megvárod?
-Persze, addig észhez térítem a bátyámat mert még a nevetésem se rázta kis a telefonjából.
-El is mondod közben, hogy vajon mi miatt lett ilyen?- jöttem ki a kiválasztott virágokkal a kezemben.
-Ma ugye nálunk töltitek ez estét?
-Igen miért? Ha zavarok akkor nem megyek.
-Egyáltalán nem. Sőt! Szerintem Ő azért ilyen mert tervezi, hogy mit nézzetek vagy, hogy rendeljetek enni ilyesmi.
-Nem ételek.- rendezgettem a virágokat és vágtam le a szárukat.
-Ma se én se anyuék nem lesznek otthon.- mondatára kistányér méretű szemekkel néztem rá.
-Hogy mi? De miért?
-Apát meghívta az egyik régi barátja és felesége egy vacsorára, de mivel messze laknak, így az estét is ott töltik. Én pedig meg ismerkedtem egy lánnyal. Nagyon sokat beszélgetünk már és mivel az Ő szülei sem lesznek otthon, így én ott alszok nála. Ezért is kell a tulipán, nem szeretnék üres kézzel menni!- mondta végig magyarázatát.