Szilánkok

6. Fejezet

Az emberi természet egy nagy és sötét erdő, és senki sem képes rá,
hogy egy kurta emberöltő alatt kiismerje.

/Jo Nesbo/

Seth Ashwood egy darabig Edward mögött sétált a sáros ösvényen majd letért jobbra, Ed pedig folytatta az útját egyenesen. Kételkedett benne, hogy Florine észrevette ezt az ösvényt és úgy gondolta, feleslegesen küldték ide. Moirának nem mert ellent mondani, volt abban a nőben valami különleges amiről jobb ha nem tud az ember. Hálás is volt neki ugyanakkor, mert sokat eltűrt tőle, bár Ashwood számára a saját viselkedése kicsit se tűnt durvának. Ajkát rágcsálva gondolkodott Veen, őt találta a legegyszerűbbnek az újak közül. Florine valódi énjét egy olyan vastag fal vette körbe, hogy Seth egy percig sem akart időt pazarolni arra, hogy lerombolja. A másik lány, Lucienne pedig túlságosan is a könyvek világában élt ahhoz, hogy felfogja a valódi dolgokat. Jenavieve nyitott könyv volt számára, teljesen emberi reakciókkal, kiszámítható viselkedéssel, könnyen kiismerhető. Az ilyen emberekkel lehet a legjobban szórakozni, mert erőlködni se kell hozzá, hogy megijedjenek. Ashwood már akkor ismerte az előtte álló embert amikor az még meg sem szólalt, a külsőségek régen nem jelentettek számára semmit. Ez a képessége a gazdagok világában tapasztalt hazugságok és árulások miatt élesedett ki. Seth sohasem volt kibékülve önmagával, gondolatai néha ismeretlenek voltak számára, így arra törekedett, hogy mások ne jöjjenek rá erre.

Kapucniját a fejére húzta, zsebre tett kézzel gyalogolt a fák között. Hallgatta az esőt és az utacska mellett a holdfényben csillogó növényeket nézte. A vízcseppek szakadatlanul peregtek le a levelekről, az ösvény mellett egy hosszú csíkban folyott az esővíz. Ashwood unottan körülnézett, tekintete megakadt egy dombon amiről az egykor száraz föld sár formájában csorgott lefele. Megállt és közelebb lépett hozzá, bakancsával lerugdosta az aljáról a sarat. Lába valami keménybe ütközött, leguggolt, hogy közelebbről is szemügyre vegye a földbe süllyesztett fémlapot. Pár perc alatt az egészről eltüntette a sarat, letolta kapucniját és állát dörzsölgetve nézte a kidolgozott vasajtót. Az ajtón egy feliraton és néhány fűcsomón kívül semmi sem volt.

A pokol ott kezdődik, ahol megszűnik a remény.

Seth hiába keresett, nem talált rajta zárat vagy bármilyen nyithatóságra utaló jelet. Az ajtó mellett félrekotorta a sarat, de csak egy kőfalig jutott. Elkáromkodta magát, majd a közeli bokrokról ágakat szakított le, hogy elrejtse a furcsa bejáratot. Úgy találta jónak, hogy majd egy másik alkalommal felkészültebben jön ide és akkor mindenképpen kinyitja ezt az ajtót. Zsebébe süllyesztette kezeit, elindult visszafelé, hogy megkeresse Veet és számon kérj től a konyhai jelenetet. Őt nem lehet csak úgy, minden következmény nélkül hülyévé tenni.

* * *

Edward megkönnyebbülten felsóhajtott amikor elhalkultak mögötte Ashwood léptei. Nem kedvelte azt a fiút, mert nem volt benne semmi szabályszerű, nem volt a személyiségében rendszer. Kitalálni, hogy mit tesz legközelebb, legalább olyan nehéz volt, mint kiszámolni, hány lottószelvényt kell kitöltened ahhoz, hogy biztosan tiéd legyen a fődíj. Szerette, ha valamiben rendszeresség volt és egy bizonyos logika alapján építették fel. Persze voltak azért kivételek, például a német logikát máig nem tudta megérteni. Rendszerető férfi volt, csak akkor szólalt meg ha szükségesnek érezte, ritkábban, mint Cane, az egyszer biztos, és kerülte a feltűnést ellenben színész barátjával.

Szorosabbra tekerte nyaka körül sötétkék sálját, orra kipirult a hűvös levegőtől. Sietős léptekkel ment az ösvényen, csak egy halk zongoraszó állította meg. Körbefordult, de nem tudta kitalálni, honnan jött a zene, ez a felfedezés kicsit zavarba hozta. Tanácstalanul megvakarta tarkóját, hamuszürke tekintete megakadt az út melletti letaposott növényeken. A nyomok eltűntek egy vastag törzsű fa mögött. A megérzése azt diktálta, követnie kellene őket, mert valószínűleg az elveszett lányhoz tartoznak. Egy olyan lányhoz akinek a közelében minél kevesebb időt szeretett volna eltölteni, florine személyisége riasztotta, nem lett volna Jenavieve helyében az este.