baby boy [l.s.] //átírás alatt//

seven

- jó estét, mr. tomlinson. – köszönt harry louisnak, majd végignézett a testén. a szokásos öltözékébe volt; egy fekete farmer, és egy fehér ing, rajta egy szintén fekete zakó. harry igazából imádta az öltönyös férfiakat, főleg ha az louis volt. aztán felnézett az arcára, mire egy ütemet kihagyott a szíve. kék szemeibe nézett, amik elvarázsolták őt, és a torka is kiszáradt.

- szia, harry. – köszönt louis is, mire harry összeszedte a gondolatait és köhintett egyet. egy gombóc keletkezett a torkában, amint arra gondolt, hogy most be fog ülni louis autójába, és elmehet az otthonába. nagyon izgul, és nagyon kíváncsi is, hogy mit hoz az este. - gyere. – intett louis kedvesen harrynek, aki kilépett a házból, és bezárta maga mögött az ajtót. louis mögötte várt harryre amíg el nem rakta a kulcsát, aztán elindultak louis autójához. egy fekete range rover állt a háza előtt; harry valahogy gondolta, hogy egy nagy drága autó lesz. - tessék csak. – lepétt louis az autó ajtajához, és kinyitotta harrynek, aki megköszönte neki halkan, majd beült a járgányba. louis átsétált az autó túloldalára, majd beült ő is. - mehetünk? – kérdezte miközben előhúzta kulcsát a zsebéből.

- igen. – felelt harry, így hát louis beindította a járművet, és elindultak louis házához. csöndben ültek, louis az útra figyelt, harry pedig az ablaknak döntötte a fejét, és nézte a mellettük elsuhanó kocsikat.

körülbelül öt percig mentek, amikor louis befordult egy útra, ahol már nincsenek házak. ezen a hosszú úton  mentek egy rövid ideig, ami elvezetett egy magas kerítéshez, és ezen belül egy kapuhoz. harry felegyenesedett kiváncsian, és szemeit nagyra nyitotta ahogy a feketére festett kaput nézte. louis kuncogva nézett a kis kíváncsi fiúra, majd a kezébe vette a kis távirányítót ami a farzsebében volt. lehúzta az autó ablakát, mire harry a hang irányába kapta a fejét, és figyelte amint louis kidugja a kezét az ablakon és megnyomja a távirányítón lévő egyik gombot a három közül. az előttük lévő kapu ekkor elkezdett lassan kinyílni, harrynek pedig leesett az álla. louis kis mosollyal az arcán figyelte harry aranyos reakcióját, majd előre nézett, és behajtott a kerítésen túl, a kapu pedig magától becsukódott mögöttük. a betonozott út ami a házhoz vezette őket ki volt világítva a szélén kis lámpákkal, és a szürkületben gyönyörűen nézett ki. harry elnézett a kivilágított útról előre a házra, ami igen, nagy volt, és csodálatos.

louis behajtott a garázsba, ahol volt még kettő autó ezen kívűl, és leállította a motort.

- megérkeztünk. – mondta louis csak azért, hogy megtörje az eddigi csöndet, hiszen igazából tudja, hogy harry természetesen észrevette már hogy megérkeztek. harry elmosolyodott és bólintott, majd kikapcsolta a biztonsági övét, csak úgy, mint louis. kiszálltak az autóból, és louis kezével harry hátán elsétáltak a ház bejáratához. louis kinyitotta kulcsával az ajtót, és előre engedte a vendéget, aki halkan megköszönte a férfinak. harry orrát rögtön megcsapta a főnöke illata, amit imádott, ezért erősen beszívta egy boldog mosollyal az arcán, majd körülnézett. amilyen gyönyörű volt a ház kívűlről, annál jobban belülről. az előszobában ahol voltak a falak fehérek voltak, és padlót krémszínű szőnyeg takarta. a bútorok modernek voltak, a falon pedig nagy ablakok voltak. ez még csak az előtér, és máris olyan nagy. harry el sem tudja képzelni milyen lehet beljebb.

- gyere beljebb. – lépett louis harry mögé, kezét a hátára simítva, harry pedig bólintott, és elindultak befele. amint elfordultak jobbra, egy sokkal tágasabb helységbe léptek be. harry először előre nézett, ahol egy kicsit messzebbre egy hosszú fehér márvány lépcsőt látott meg, amely az emeletre vezetett fel. harry elnézett balra, ahol pár méterre tőle volt a konyha. amerikai stílusú volt, modern és nagy, és harry csak álmodozott róla, hogy valaha ilyen helyen főzhessen. harry elgondolkodott, hogy louis vajon tud-e főzni, vagy nem. őszintén, azt gondolta, hogy nem, és hogy ő az a típus, aki mindennap vagy rendel kaját, vagy étterembe megy.