baby boy [l.s.] //átírás alatt//

nine

harry levette magáról a ruháit, és beállt a zuhanykabinba. megengedte a vizet, ami először hideg volt, ezért megugrott, és kiállt a víz alól. elfordította a csapot, és várt, amíg forró lesz a víz. s amikor elég forró lett, beállt alá újból, és hátradobta a fejét. behunyta a szemeit, és élvezte, amint a testét belepi a víz. a kezeit a nyakára tette, majd levezette őket a testén. ezután megfordult, és engedte, hogy a víz beterítse a hátát is.

legtöbben ilyenkor kikapcsolják az agyukat, és csak ellazulnak. nem stresszelnek a dolgokon, vagy ilyenek. de harry, akkor sem tudott nem rá gondolni, louisra. az övé lenne? harry nem tudta, hogy louis, hogy érti. talán úgy, hogy mostmár együtt vannak? viszont azt gondolta, hogy ez nem azt jelenti, hogy ők mostmár egy pár, de harry nagyon összezavarodott volt.

próbálta kitisztítani a gondolatait, és nem agyalni ezen az egy dolgon, ami úgy ment neki legegyszerűbben, hogy énekelt. imádott énekelni, már kiskora óta, és nagyon is tehetséges volt, a hangja gyönyörű, de ezzel harry nincsen tudatban valamiért. elkezdett énekelni, az egyik kedvenc dalját lana del reytől, akit csodált minden énekesnél jobban. kiengedte a hangját, ami visszhangzott a fürdőszobában, és egyszerűen varázslatos volt. nekidöntötte fejét a falnak, kezével pedig egy tusfürdőért nyúlt, amiből a kezére nyomott egy kicsit. behunyta a szemeit, és szétkente a mellkasán a férfi illatú gélt, ami egy kicsit fura volt neki, hiszen ő mindig levendulásat, vagy kókuszosat használ. tovább énekelt, megfeledkezve mindenről, egészen addig, amíg ki nem nyitotta a szemeit, és meglátott a párás üvegen keresztül egy alakot.

louis volt az, aki persze kopogott az ajtón, de amikor nem kapott választ benyitott, hogy letegye neki a ruhákat amiket hozott. viszont ekkor meghallotta a fiú hangját, és nem bírta ki, hogy ne maradjon hallgatni. annyira csodálatos volt a hangja, louisnak pedig a fülei meg lettek áldva. tudta volna hallgatni ahogy énekel akár órákon keresztül, de ekkor harry hirtelen elhalkult, és felsikoltott.

- jézusom! - sikoltott fel ijedten, és majdnem el is esett a csúszos talaj miatt amikor megugrott.

- csak én vagyok. - mondta louis felkuncogva. - uh kopogtam, de nem hallottad ezért bejöttem. hoztam neked egy pólót, és alsónadrágot. - letette a szürke adidas pólót, és a calvin klein boxert a csap mellé.

- köszönöm, és úristen- kérlek ne haragudj rám amiért énekeltem, csak szokásom-

- nem, harry! egyáltalán nem haragszok rád ezért. szerintem gyönyörűen énekelsz. - mondta louis őszintén, harry pedig a dicséret hallatára érezte, hogy elpirul, még úgy is, hogy jelenleg a forró víztől alapból is piros az arca. boldogan elmosolyodott, és ezután csak kínos csöndben álltak, amit louis tört meg. - na de megyek befejezem a reggelit. várlak! - és ezzel elhagyta a fürdőszobát.

~•~

harry miután letusolt és felöltözött, kiment a fürdőszobából, és máris megérezte a tojás, és bacon illatát, amitől a gyomra felkorgott. borzasztóan éhes volt, ezért lesietett a lépcsőn a konyhába.

- nagyon jó illat van! - mondta, amint louisval szembe ért, de ezután csöndben is maradt, mivel louis felmutatta neki a mutató ujját, jelezve, hogy várjon. a telefonját a füléhez tartotta, és hallgatta amit a férfi mond a vonal másik oldalán.

- rendben.. a többit kérem beszéljük meg később. viszlát! - köszönt el louis az illetőtöl, akivel eddig telefonált. egy hírt kapott, amit már alig várt, hogy elmondhasson harrynek. - nem jössz? - kérdezte louis, amint leült az asztalhoz a fiúra nézve, aki még mindig ott állt egy helyben. harry aztán odament, és ő is leült, louisval szemben.