Legközelebb valamikor délután kelek fel. Kimegyek a szobából és valami ismeretlen, de isteni illat csapja meg az orromat. Lemegyek a nappaliba, de az illat a konyhából jön. Bátortalanul megállok az ajtóban és Spencert figyelem aki vígan sürgölődik a konyhában egyszer-kétszer káromkodik amiért megégeti az ujját a forró fazekakkal. Én csak halkan figyelem őt.
- Ó, hogy az a jó édes... - morogta az orra alatt, mire én halkan kuncogni kezdtem. Hátra fordult, mire én gyorsan a falhoz húzódtam. Pár percig úgy maradtam, majd óvatosan kinéztem. Tovább kavargatta az ételt. Utoljára kiskoromban lestem, hogy anya, hogyan főzött. Volt amikor segítettem is neki. Szegény szerencsétlenkik amin ismét kuncogok és megint a fal mellé lapulok. Mikor újra kinéznék hirtelen szembetalálom magam egy fakanállal.
- Áááá! - sikítok fel rémülten, mire Spencer riadtan ejti el a tárgyat.
- Basszus! Ne haragudj, Melody! - kér bocsánatot.
- Semmi baj - fújom.
- Felkeltettelek?
- Nem, magamtól keltem. Mit csinálsz?
- Valami vacsora féleséget. Már ha összejönne - vakarja a tarkóját zavartan.
- Segíthetek? A látottak alapján elég bénának tűnt a próbálkozásod.
- Na köszi szépen, de elfogadom a segítségedet - mosolyog kedvesen. Bemegyek a konyhába és a kezembe veszem az irányítást.
- Tudsz főzni? - kérdi kíváncsian Spencer.
- Kénytelen voltam megtanulni - nevettem fel kínomban.
- Bocsi.
- Nem gond. Mondjuk szeretek is főzni, meg általában jól is csinálom.
- De kis szerény valaki - nevet fel. Mosolyogva kavarom az ételt, amikor egy kezet érzek a derekamon. Hátranézek Spencerre. Mosolyogva figyel, majd a feje lassan közeledik felém. A puha ajkait az enyémre tapasztja és lágyan megcsókol.
YOU ARE READING
Hogyan kezdődött? ✔
RomanceA frissen érettségizett Melody Hale egy kávézóban dolgozik pincérnőként, de egy szép napon egy észveszelytő külsővel rendelkező srác lépett be az ajtón. Cole Morgan. A srác első látásra felkeltette Melody érdeklődését.
