Hogyan kezdődött? ✔

Chapter 25

Egy szép és elég tartalmas éjszaka után arra nyitom ki a szemeimet, hogy valaki az arcomat cirógatja. Cole az. Mosolyogva nézek rá.
- Jó reggelt hercegnő - csókol meg.
- Neked is - bújok hozzá, miután elvál az ajkaimtól. Egy darabig csak fekszünk az ágyban, majd kikelünk onnan. Felöltözünk utána lemegyek valami reggelit csinálni magunknak. Nem bántam meg, hogy otthagytam Spencert az oltárnál. Nem úgy szerettem őt, ahogy ő engem.

- Melody... minden rendben? - hallom Cole aggodalmas hangját.
- Tessék? - nézek felé kérdő tekintettel.
- Már vagy 20 perce kavargatod a tojást - állít arrébb a tűzhelytől Cole.
- Bocsánat - hajtom le a fejem, majd elkezdek szédülni.
- Melody? Melody, minden rendben?! Válaszolj, már az Isten szerelmére!! - üvölt rám torka szakadtából.

- Melody, jól vagy? - hallom hirtelen Cole lágy hangját mire véletlenül megégetem magam.
- Baszus! - rázom a kezem, mire Cole gyorsan hoz jeget a kezemre.
- Jól vagy? - kérdi újra.
- Igen, csak... elkalandoztam - felelem röviden.
- Legközelebb ne igényeljen égési sérülést! - néz rám szigorúan, de a szája sarkában egy halvány mosoly bujkál.
- Jó. Ha nem haragszol... felmegyek a fürdőbe - indulok fel lassan. Cole aggódva néz utánam. Felmegyek a fürdőbe, majd a mosdókagylón megtámaszkodok. Ő volt az első akivel lefeküdtem miután Eric megerőszakolt. Hiába vigyázott rám. Hiába mondta, hogy nem lesz semmi baj. Hiába mondta, hogy szeret. Valami megváltozott. Ő egy rosszfiú (volt) és mi lesz, ha csak az egyéjszakás kalandokra kellenék neki? Azt nem élném túl. Azt már tényleg nem. Kopogásra kapom fel a fejem.
- Melody, minden rendben? - kérdi aggódva Cole.
- Igen, persze - adok választ neki. Lassan benyit a fürdőbe majd odajön hozzám.
- Rosszul nézel ki - fordít szembe magával.
- Tényleg jól vagyok - kerülöm ki, majd kimegyek. A szobába belépve rögtön az ágyhoz megyek és leülök rá. Cole bejön.
- Látom, hogy valami nincs rendben - ül mellém. Nagy levegőt veszek és kiöntőm a szívemet. Cole türelmesen hallgat végig, nem vág közbe, csak csendben figyel. Mikor befejezem nem mond semmit csak megölel.
- Emiatt nem kell aggódnod! Én tényleg szeretlek - csókol meg. Ettől sikerül megnyugodnom. Miután elhajol tőlem, én kezdeményezem az ölelést.
- Köszönöm! - suttogom.