Élet Hibbant-szigetén, avagy az Így neveld a sárkányodat másképp

Hibbant története, 2. rész

Hát, ez kevesebb, mint 2000 szó lett, amit nagyon sajnálok. A lényeg az, hogy ez is megvan, nem kell többet várni rá, kedves RebekaSzab8... Ami a többit illeti, lehet, hogy rövidebb lesz, mint ahogy elterveztem, ezért hamarabb kezdhetek az új irományokhoz, és végre ezt is befejezettnek nyílváníthatom. Ha addig nem jönnék, (ami eléggé biztos) akkor kellemes új évet és várakozásban teli jövőt kívánok! Mert hát amint Ausztrália megkapja Január 3-án a filmet, azonnal elkezdek utána keresni, letölteni, majd annyiszor megnézni, amennyiszer nem árasztom el az egész világot könnyeimmel. Na de mindegy, akkor itt is a rész. Kellemes olvasást!

Az előző részben történt:

-Már van is egy ötletünk. Nos, egyszer Gothi elmesélte nekünk a világ történetét, hogy mi is volt valójában, azaz, hogy alakult ki a sziget...

Xena létrehozta a világot... és az emberek az egyetlen létező szigetre, Fúriavölgyre telepedtek be. Ez még az a kor volt, amikor a sárkányok az emberek nyelvén beszéltek. Akkor döntötte el Xena, hogy minden Haddockot megajándékoz egy különleges képességgel, de akkor nem gondolt bele abba, hogy talán a többi ember rossz néven fogja ezt venni. Egyszer, pontosabban 3 évvel Hibbant-sziget fennállásának 2000-dik évfordulója után a vikingek belecsöppentek egy nagy viszályba, amit semmi és senki nem tudott megállítani. Ekkor döntött úgy az akkori főnök, hogy elköltöznek, de néhányan nem akartak velük tartani, mert úgy voltak vele, hogy minek ott hagyni azt a gyönyörű helyet, ahova születtek, s a főnök beletörődött. Hátrahagyva 15 nőt és 9 férfit, Hibbant-sziget népe megindult az ismeretlenbe. Kezdett eldurvulni a helyzet. Hilda és barátai elkezdték használni és napról napra fejleszteni képességeiket. Egyszer viszont találkoztak mindannyian Xenával, így megbeszéltek egy tervet, ami porrá égett, miután még több sárkányfaj elkezdett betelepedni a szigetre.

Sajnos a tervnek annyi volt és muszáj volt újjal előállni, de kevés volt az idő. Egy este, mikor Xena teremtményei álomba merültek, a Fúriaistennő egy látomást látott. Mint egy jótanács azt mondta:
„Ott fog befejeződni, hol az egész kezdődött. Viszont légy óvatos, nehezebb megtalálni, mint hinnéd!" Egész éjjel ez zúgott a fejében. Végignézett a világán, s megpróbált visszaemlékezni arra a párezer évvel ezelőtti megteremtésre.

-A virág!! – örült meg hangosan az istennő. Viszont amint emlékezett, hogy belecsapott a villám, és kő lett belőle, azonnal le is hangolódott. Teltek a hetek, amikből lassan hónapok, végül egy év lett. Az istennő pedig még mindig nem találta a virágot. A helyzet viszont kezdett eldurvulni, de nagyon. Minden Fúria betelepedett a szigetre és ha összefutott egy fajtársával, akkor már az nem jó dolgot jelentett. Már az emberek is dühösek lettek Xenára, mert nem segít nekik. Egyik nap az öldöklés sok sárkány életét elvette, ezek között volt egy bátor férfi is, aki a női csapat vezetőjének, Hildának a férje. Felesége amint meglátta vérben áztatott testét, azonnal odarogyott mellé és olyan hangosan üvöltött, hogy abba a föld is beleremegett. Ekkor felállt és düh csillogott zöld szemeiben.

-XENA! Ha valóban törődsz velünk, küldj egy jelet, mit kéne tenni! - kiáltotta, amikor válaszra lelt. Egy fénysugár világított egy pontra a sötét égből Hibbant közepén. Körülötte volt néhány abszolút kivehető kőforma. Valami virágot ábrázolt. Egy kör, körülötted kilenc ovális kő. Ott állt, és rájött valamire. - Lányok! Gyertek ide! - ezzel mind ráálltak az ovális kövekre, és elkezdett mind kéken világítani. Ekkor egy kör alakú robbanás jött létre, és mindenki leállt a veszekedéssel. Ez azt jelentette, a viszály véget ért. A lányok és az a pár megmaradt férfi újjá építette a falut, és közben üzentek a népüknek, hogy visszatérhetnek, mert a veszély elmúlt. Viszont egy valamit nem vettek számításba. Az a kör, ami a virág közepét alakította, az megrepedt, vagy inkább ketté tört. Így hát a béke nem tarthat örökké.