Élet Hibbant-szigetén, avagy az Így neveld a sárkányodat másképp

Micsoda éj!

Na, rendben. Egy csomó mozizás és filmletöltés után megvan, hogy mit mondanak az egyes személyek a filmben. Így most arról írok. Egy nagyon picit át kellett variálnom, hogy érthető legyen. Ráadásul még az is közrejátszott, hogy plusz 12 személyt bele kell rakni valahogyan. Így van egypár részlet, amik csak rájuk fókuszálnak. Ilyen a vége is, ami nagyon nagy befolyással van a "film végére". Szóval remélem nem nagyon hibáztam, ha mégis, azt úgyis kijavítom :D Akkor itt a fejezet.

*Két héttel később*
*Én szemszögem*

Hihetetlen, hogy Hablaty nekünk is csinált ruhát. Azóta Hibbantot átalakítottuk az első sárkány-viking utópiává, hiszen portyákra mentünk, amikor kimentettük a sárkányokat vadászoktól. A legtöbbet mindig ugyanazoktól a vadászoktól hoztuk el.

-Hát te mi vagy? - kérdezte Ivar, miközben Hablatyot nézte, ahogy begyújtotta a kardját.

-Shh - mondta Hablaty, mire Ivar neki támadt. Hablaty védekezés közben eltörte a kezében levő olajlámpát, ami felgyújtotta kicsit a padló fedélzetét, eközben Hablaty átsétált a lángok között.

-ÁÁÁÁÁ!! - sikítozott. - Te démon vagy! - akadt ki.

-Sh, sh, shh... Nem vagyok démon, nem vagyok­... démon. Nézd, csak egy srác, aki kiszabadítja ezeket a sárkányokat, úgyhogy... - kezdett bele.

-Te átsétáltál a tűzön! - hitetlenkedett továbbra is.

-Sárkánypikkely! A sárkányok sokszor vedlenek - magyarázta.

-Ó, tudom én, ha démont látok! Embernek sincs ilyen vézna lába! - állította, majd elkezdett rohanni a másik irányba, de megtorpant, amint meglátta Takonypócot berepülni a lángokban álló Kampón.

-Asszed jó volt a belépőd? Akkor nézz meg engem! - kiáltotta, de azonnal elkezdett sikítozni, mert felgyulladt a hátsó fele.

-Tudtam én, újabb démon! - kiáltott Ivar újra fel.

-Ki ilyen lüke, hogy nem vesz védőruhát a fenekére? - masszírozta az orrnyergét Hablaty.

-Forró, forró! Forró! - kiáltozta, miközben az ikrek elkezdték ereszteni a gázt. - Srácok, ne! Még ne! - elkezdett kiáltozni, miközben a Zipzárhát begyújtotta a gázt.

-Íme, a legrosszabb rémálmod! - mutatkozott be Fafej.

-Íme... - próbálkozott Kőfej is.

-Na, meg a húga, akinek muszáj volt jönnie - mondta nagyon unottan, mintha nem tetszene neki a felállás.

-Így mutatsz be?

-Srácok! Túl hamar! Mindig túl hamar léptek be! - magyarázta Hablaty, miközben Halvér csúszott be.

-Bocsi! Még nem szoktam meg a szárnyakat - kért elnézést.

-Halvér! Már megint a babával? Ez egy portya! - értetlenkedett Hablaty. Hát nem csoda, Bütyök kissárkánya, Halhús egy hete született, azóta minden portyára elvitte.

-Nem találtam bébicsőszt! - keresett kifogást.

-Démonok mindenütt! Itt a világvége! - pánikolt, miközben készült megkongatni harangot, de Asztriddal közbe léptünk.

-A-Asztrid! Ő már rég nem áll az utunkban - próbálta megmenteni a helyzetét.

-Most viszont fekszik, és ez nekünk fekszik! - válaszoltuk együtt.

-Lássunk munkához - kezdett bele Asztrid.

-Jólvan, ezt elszúrtuk, de legalább senki más nem tudja, hogy itt vagyunk - nekem nagyon rossz előérzetem volt, de attól függetlenül még mentünk kimenteni a sárkányokat.