Öngyötrő

8

Dulakodást hallott bentről majd hirtelen lett néma csend.
L:-Lilla, gyere be!-
A lány lassan lenyomta a kilincset majd benyitott a szobába. A Niki nevű lány az ágy négy végéhez volt kikötözve szája valami anyaggal bekötve. Kérdően nézett a férfira aki épp lemászott az ágyról szétgombolt ingben. Nem volt kockás hasa, de azért izmos volt.
L:-Tessék itt a vacsora.-biccentett Niki felé.
-Te nem vagy éhes?-
L:-Annyira nem. Ha eszem utána megvárom míg igazan éhes leszek addig nem csapok le.-
-Értem, de azt hittem megölöd nekem..-mondta zavartan.
L:-Elhoztam és még ki is kötöztem neked, védekezni nem tud, könnyebb dolgod nem is lehetne.-
-Tudom csak...-
L:-Na, nyugi...kimegyek jó? Gyere ha végeztél.-mosolygott majd kiment a szobából. Lilla megfordult és az ágyhoz lépett. Hallotta a lány gyors szívverését.
-Tudod..igazából nem lenne szívem bántani téged, de éhes vagyok. Pokolian éhes.-
Végighúzta bal mutatóujját a lány jobb karján egészen a kötésig. Érezte ahogy feszülő vénáiban áramlik a vér. Közelebb hajolt a lány csuklójához fekete szemekkel még melyen belenézett a másik riadt szempárba majd beleharapott a csuklójába. A fajdalomtól Niki rángatózni kezdett a szabadulást remélve. Lilla elengedte és  egy pillanat alatt a lány fölött volt.
-Ssss...nincs semmi baj...mindjárt elmúlik a fájdalom...-
Mélyen beleharapott a lány torkába aki hamar abbahagyta az ellenállást. Meghalt. Lilla lenyalta szájáról a vért és ahogy felfogta mit tett elmosolyodott. Átvette a Niki ruháit és  kiment megkeresni Leandert. A konyhában állt és az ablakon nézett kifelé.
L:-Úgy hallom egész hamar végeztél vele. Hamar elhalkult a szívverése.-
A lány felé fordult aki fekete szemekkel nézett vissza rá. Nem mozdult csak gonosz vigyorral az arcán bámulta őt.
L:-Minden rendben?-
-Persze...-suttogta.
Egy pillanat alatt Leander előtt termett és megsimította a nyakát.
-Tudod kezdem megszeretni a hideget. A hideget magamban. Benned. A körülöttem lévő világban.-
Lábujjhegyre állt és halvány csókot adott a férfinak aki kérdően nézett vissza rá.
L:-Biztos minden rendben?-
-Igen, csak most haza fogok menni.-
L:-Nem engedhetlek egyedül...-
-Akkor gyere velem.-kacsintott.
Leander eltüntette a hullát majd lekísérte Lillát a garázsba és ültette az autójába. Beindította a motort és kihajtott az útra. Mikor megérkeztek a lány már szállt volna ki, a férfi lezárta az ajtót.
L:-Valaki van a házban. Ide hallom a szívverését.-
-Biztos a szomszédot hallod a másik házból most költözött be.-legyintett.
Leander vállat vont majd kiszálltak és bementek a kapun. Alig léptek be az ajtón Dorina ugrott Lilla nyakába.
D:-Úgy aggódtam! Nem vetted fel a telefont ezert idejöttem, de nem voltál itthon előszedtem a pótkulcsodat és bejöttem...-sipogta barátnője majd felnézett egyenesen Leander két szép zöldesbarnás szemeibe. A vállánál tolta el magától barátnőjét.
D:-Ő most tényleg az akire gondolok?-
-Igen, Dori had mutassam be Leandert...-mutatott maga mögé.
A férfi mosolyogva kezet rázott a lánnyal aki egyből elrohant jegyzetfüzetéért, hogy aláírást kérjen és megmutassa saját írásait. 
-Srácok beljebb is jöhettek nem kell az ajtóban toporogni.-
Leültette vendégeit a kanapéra majd szólt, hogy kicsit felfrissíti magát a fürdőben.
L:-És mióta vagytok varátok?-
D:-Hmmmm...Előbb válaszolj te! Mit műveltél a barátnőmmel?-
L:-Semmit csak összefutottunk.-
D:-Haaj...az a lány...követett mi?-
L:-Mi? Nem. Mért tett volna ilyet?-
D:-Nem is tudom csak mert az egyik legnagyobb rajongód.-
Felállította Leander és halkan bekísérte Lilla hálószobájába. A fal tele volt Leander Kills poszterrel egy másikra pedig a logó volt felfestve. Leander elmosolyodott kicsit talán el is pirult míg a lány becsukta a szobaajtót. 
D:-Ez a szoba az ő szentélye. Minden poszter ami a falon van külön történettel rendelkezik. Az ott középen amin az aláírásod is rajta van, én írattam alá  veled mert ő nem mert odamenni annyira félt tőled.-
L:-Félt? Mitől?-
D:-Kifogásból volt bőven, főleg az, hogy félt ha találkozik a tekintetetek elájul majd az izgalomtól.-
A férfi elmosolyodott Dorina pedig folytatta a történetek folytatását. Meséjét a födőszobaajtó nyikorgása zavarta meg. Pillanatokkal később Lilla lépett be törülközővel körbetekerve. Ahogy meglátta a többieket egyből elvörösödött.  
-Őőő...Mit kerestek?-kérdezte zavartan. 
L:-Csak egy kis lakástúra.-mosolygott.
D:-Mi az a heg?-kérdezte ujjával mutatva Lilla szíve fölé. 
-Semmi csak egy karcolás volt.-
D:-Ne hazudj nekem! Ugye nem te csináltad? Emiatt tűntél el? Újra megpróbáltad?-
-Nem, nyugi! Csak megakadtam egy kerítésen Leandernél.-
D:-Te nála is voltál?-
-Igen..És most ha nem gond felöltöznék megtennétek, hogy ezúttal a nappaliban vártok?
D:-Igen. Gyere szépfiú!-intett a férfinak aki követte.
L:-Te Dori, mit értettél azon, hogy megint megpróbálta?-
D:-Miért érdekel? Hisz csak hazakísérted nem?-
L:-Nos...-
D:-Tudtam. 
L:-Mit?-kérdően nézett a lányra aki pimasz vigyorral nézte végig őt.
D:-Volt más is mi? Ha jól informálsz te is jót kapsz.-kacsintott.
L:-Kedvelem egyenlőre mást nem mondhatok.-
D:-Nekem ez is elég.-vont vállat.
D:-Szóval, vigyázz a lánnyal. Sok a sötét titka. Rossz és sötét múlt áll mögötte amit csak mostanság kezdd elfeledni, de az ilyen sebek ugye megmaradnak. Így mikor megláttam a heget megijedtem, hogy újra...újra végezni akart magával.-könnyek szöktek a szemébe.-Akkor mikor meghallottam a telefonban reszkető hangját mert el akart köszöni...felvágta mindkét csuklóját és hívni is csak azért hívott mert előtte leitta magát rendesen és bún tudatott keltett benne. Azonnal kihívtam a mentőket akik épp időben érkeztek. Sokat volt a pszichiátrián amitől érzelmileg labilis is lett.-
L:-Ajajj...Mármint ez szőrnyű....-
Leandert elfogta valami nagyon nyomaszó érzés. 
D:-Ha komolyak a  szándékaid...vigyázol rá...mert amint megbántod...-
Lilla jött be a nappaliba így nem fejezte be a mondatot, de halkan még a fülébe súgta ,,A többit a fantáziádra bízom,,.
-Elbeszélgettetek?-
D:-Persze, viszont én megyek. Majd írok!-Még gyorsan megölelte barátnőjét intett egyet Leandernek majd kirohant az ajtón.
L:-Kedves lány.-
-Gimnázium óta a legjobb barátnőm.-mosolygott.