11

58 7 1
                                    

Gyengéden ráhelyezte a testet az ágyra és betakarta. Odafeküdt mellé. Csend volt. Unatkozni kezdet. Lassan kimászott az ágyból és csendesen elhagyta a szobát. Bement a stúdiószobájába és leült a székébe. Odahúzta magát az asztalhoz és kihúzta a fiókot. Kivette belőle a füzetét és lapozgatni kezdte. Itt-ott tollal belefirkált amíg el nem jutott a vége felénél lévő üres oldalakhoz. egy pillanatra elgondolkodott majd írni kezdett. Már nagyon elmerül a gondolataiban mikor meghallotta hálószoba ajtajának nyikorgását. Elmosolyodott, lassan becsukta a a füzetét majd az ajtó felé fordult.
L:-Jó reggelt! Hogy aludtál?-
-Jól. Akárhogy is csináltam..-
L:-Nos, te még elég közel vagy az élőkhöz így megeshet túlzott kimerültség esetén.-mosolygott.
-O..Oké..És..Amúgy..Mit csinálsz?-
L:-Kicsit dolgoztam míg aludtál.-
-Erről jut eszembe..Holnap már be kéne mennem dolgozni.-
L:-Rendben ha gondolod elviszlek.-
-Az jó lenne.-
L:-Viszont a főnököddel óvatosan. Nem akarom, hogy bajod legyen.-
-Ez kedves..De honnan is tudsz a főnökömről?-nézett kérdően.
L:-Izéééé.... ugye épp arra jártam akkor este, megéreztem a jelenléted és gondoltam meghallgatom mit csinálsz errefelé. Ekkor jöttem rá hol dolgozol. Aztán megláttam azt a csapat munkást, majd a kiabálásodat és megéreztem a bajt.-
-Értem. Nos, a főnököm mindig is ilyen volt, szóval...-
L:-A lényeg, hogy legyél óvatos. Nem kéne még egyedül maradnod, de bízom benned.-
-Köszi ez jól esik.-mosolygott.
A férfi vissza mosolygott majd felállt a székből és a lány elé lépett. Szorosan magához húzta a derekánál. Viszonzás kép ő is kapott egy erős ölelést.
L-:A gerincem marad...-
-Ne haragudj...Nem direkt volt.-
L:-Semmi gond, úgyis beforrna.-kacsintott.
Lilla ettől elnevette magát és mikor Leanderre pillantott ő csak bárgyú mosollyal nézett rá.
-Baj van?-
L:-Nem, nem csak még nem láttalak nevetni. Aranyos.-vakarta zavartan a tarkóját.
A Lány ettől csak lesütötte a tekintetét és fülig pirult. De a férfi megemelte az állát belenézett a szemébe majd megcsókolta. Lillát kicsit meglepte viszont hamar kapcsolt és viszonozta a kontaktust. Hosszú nyújtották a pillanatot igazi szenvedélyes szerelmes csók volt. Ebbe még a férfi is kicsit belepirult. Mikor elváltak mind ketten pirosak voltak, de nem akarták elkapni egymásról a tekintetüket. Míg végül Lilla annyira zavarba jött, hogy inkább szórósan a férfi karjai közé fúrta magár és a fület a mellkasára tette. Így maradtak pár percig majd a férfi eltolta magától a lány épp csak annyira, hogy a szemébe nézzen.
L-:Gyere!-mondta majd felkapta a lányt az ölébe és bevitte a nappaliba. Ráültette a kanapéra, ő maga pedig a zongorához ment. Leült elé, kicsit megropogtatta az újait majd játszani kezdett. Lilla lélegzetvisszafojtva figyelt majd felállt és odaült a férfi mellé aki csak folytatta mintha mi sem történt volna. Így maradtak órákig, hisz nekik az idő nem akadály. A reggeli napsugarak zavarták csak meg a lányt hisz itt volt az ideje készülődni. Ezt Leander is észrevette és lassan levezetve abbahagyta a játékot. Összekészülődtek majd kocsiba pattantak és elindultak. Gyorsan odaértek nem volt forgalom.
-És mit fogsz csinálni míg távol leszek?-
L:-Szerintem dolgozni én is.-
-És mikor találkozzunk?-
L:-Nem tudom amikor érzed. Csak hívj!-kacsintott.
-Nincs is meg a számod.-nevetett.
L:-Nem is kell, de ha gondolod azt is megadhatom.-
-Miért ne kéne?-
L:-Mert ha erősen koncentrálsz a kötelek útján is tudsz jelezni akár. És hidd el megtalállak bárhol is légy.-mondta határozottan. Lilla csak zavartan a füpe mögé tűrte a haját köuben halványan elpirult. Majd kinyitotta a kocsi ajtaját és megkezdte volna a kiszállast, de Leander visszarántotta és egy erőteljes csókot nyomott a szájára. Hatalmas vigyorral hajolt vissza és lépett a járdára. Becsukta a jármű ajtaját ami egyből el is indult majd hatat fordított és besétállt az épültebe. Köszönt a portásnak aki mosolyogva ajtót nyitott neki. A folyosó vegéhez érve menyomta a lift hívógombját és várt. Halk csengetés és az ajtó kitárul, majd belép, megnyomja az emelet gombot és elindul felfelé. 13. Emelet az irodája emlete. Odalépett ajtaja elé vett egy mély lélekzetet majd lenyomta a kilincset. Lassan nyitotta be mintha érezné, hogy van ben valaki.

ÖngyötrőOù les histoires vivent. Découvrez maintenant