Öngyötrő

2

A táblán csak egy nyíl volt ami egyenesen megy egy majd elfordul balra. ⬆️⬅️ Utasításokat követve indult meg, majd mikor balra fordult a színpad mögötti folyosóval találta magát szembe. Határozottan ment rajta végig már a feléig elment, de a mosdó meg sehol sem volt. Még egy sort sem látott, hogy tudja jó irányba megy. Megfordult gondolván rossz irányba jött és maximum majd egy bokorban elintézi a dolgokat. Sarkon fordult és indult volna ki csakhogy valaki megragadta a karját és visszarántotta. Ideje és ereje sem volt kiszabadulni az erős kar szorításából ami behúzta két magasba tornyosuló színpadkellék közé. Sötét volt nem látta ki kapta el.
?:-Meg ne merj szólalni vagy eltöröm a nyakad!-
Lilla könnyes szemeit becsukva bólintott viszont a hang valahonnan ismerős volt neki. Sokkot kapott, mozdulni sem mert, nem tudta mekkora az ellenfele a hangja és az ereje alapján következtette ki, hogy férfi. Az idegen csak a vállához hajtotta a fejét adott egy apró csókot a nyakára majd beleharapott. Érezte ereje kezdi elhagyni lábai összerogynak, de az ismeretlen erősen magához húzta, nem engedte. Kezdte a tudatát is elveszíteni mikor egy a korábbinál is ismerősebb hangot hallott meg. 
D:-Lilla? Mennyit várjunk még? Merre vagy?-
?:-Nem egyedül vagy? A rohadt életbe!-
Suttogta indulatosan a támadó.  Félkezében megtartotta Lilla félig élettelen testét majd a sajátjába is beleharapott. Megvárta míg pár csepp földet ér majd Lilla szájához nyomta, fejét pedig hátradöntötte, hogy ha egyedül már nem menne neki lenyelni akkor rásegít egy picit. Az első korty lenyelése után már magától itta az életnedvet. Hirtelen tért magához és azzal az erővel el is lökte magától a férfit.
-Ki vagy te és mit művelsz velem?-
?:-Ne aggódj mindjárt jobb lesz a látásod és valószínűleg fel fogsz ismerni.-
Lilla először nem értette, kezét a nyakán lévő sebre tette vagyis tette volna ha nem tűnt volna el. Hirtelen homályosodni kezdett a látása párat pislogott és szinte úgy látott mintha nappal lenne.
-Mi folyik itt?-hangjában érezhető volt a félelem.
Kémlelte maga körül a helyet. Majd az ismeretlen felé vetette tekintetét. A döbbenettől hátrálni kezdett. Ő állt előtte. Maga Köteles Leander teljes életnagyságban. Éj fekete szemekkel.  
L:-Nézd, tudom most még semmit sem értesz, de engedd, hogy megmagyarázzam. 
-Mi...Mit tettél velem?-
L:-Ezt szeretném elmondani. Na szóval, vámpír vagyok. Az imént épp megakartalak ölni, csakhogy a barátaid megzavartak és nem akartam botrányt, szóval átformáztalak ami visszavonható ha 48 órán belül nem kerül a szervezetedbe emberi vér. Amire fel is kérnélek, hogy ne tedd. Nem kell nekem még ilyen kötelék is a nyakamba.-
-És miért kéne nekem engedelmeskednem?-
L:-Mert ha nem teszed elveszíted emberi mivlotad ami azzal a következménnyel is járhat, hogy rád mennek a vadászok. Ja és ha egy szót is mersz szólni bárkinek ami most történt én magam öllek meg személyesen.-
Lilla nyelt egy nagyot és már válaszolt is volna mikor ismét meghallotta Dorina hangját.
D:-Csajszi! Ne akard, hogy magam rángassalak ki onnan!-
L:-Már elmondta a főbb tudnivalókat, ne feledd őket!-
Majd Leander elsétált az ellenkező irányba Lilla pedig a barátai felé sietett. A színpad sarkához érve Dorina és Krisztán már egy biztonsági őr kíséretében vártak rá. A hirtelen fény bántotta a szemét, de nem mondott semmit. Egész úton hazáig egy szót sem szólt. Hazaérve becsukta maga mögött a bejárati ajtót majd a földre rogyott és sírni kezdett.  Hajnalban felhívta főnökét, hogy kivenne egy hét szabadságot mert lebetegedett. Aludni persze nem tudott. Egész éjjel csak sírt. Reggel rávette magát és elment a fürdőszobába. Gyorsan lezuhanyzott  és rendbe hozta magát. A tükör előtt megállt egy pillanatra. A nyakát nézte. Olyan gyorsan tűnt el az a sérülés mégis az érzés ahogy Leander szívja ki rajta vérét. A fájdalom. Ahogy ezen merengett egy újabb könnycsepp gurult végig az arcán. Merengését a kapucsengő szakította meg. Letörölte az arcát majd az ajtóhoz sietett. Kinyitotta és a postással ütközött a tekintete. 
-Jó napot!-
P:-Jó napot! Csomagja érkezett. Maga a Lilla Igaz?
-Igen én. 
P:-Rendben akkor kérem írja alá, hogy átvette.-
Lilla aláírta, hogy átvette majd visszazárkózott a lakásába.