Öngyötrő

13

Már nem látja többet. Várta, hogy elsötétedjen minden. Végleg. Érezte ahogy a penge élén végigsüvít a lendületi szél és közeledik felé. Majd üveg csörömpölés és fájdalmas felnyögés tőle távolabb. Kinyitotta a szemét és meglátta a főnökét kiütve a földön. Négykézlábra állt és közelebb hajolt a mozdulatlan testhez. Hallotta a szívverését, csak elájult. De mitől? Hunyorítva keresni kezdte a szemével a látása, mint az ereje is meggyengült. Hirtelen megjelent előtte két bakancs amik egy erősebb testalkatú férfitól származtak. Felnézett, de nem látta az arcát. Kezet nyújtott neki amit elfogadott és felsegítette. Ahogy megkapaszkodott a férfi vállán a hold halvány fénysugara pont úgy sütött, hogy megláthatta megmentője arcát. Megfagyott egy pillanatra.
-Mégis, hogy kerülsz ide?-
L:-Megmondtam...érezzük ha a másik bajban van. Egész nap idegeskedtél ami zavart így nem tudtam dolgozni fel alá mászkáltam a lakásomon és próbáltam magam megnyugtatni, hogy semmi baj nincs, de megéreztem a félelmedet is amit már nem tudtam elengedni. Idefele jövet pedig megéreztem a hívásod és tudtam, hogy baj van. Jól tudtam.-húzta magához a lányt és szorosan. A vállára hajtott a fejét és szorított az ölelésén.
-Valami volt a pengén..elvette az erőmet...ez egy kicsit fáj..-
L:-Mi? Mivel volt bekenve?-tolta el magától a gyönge testet, hogy felvegye a szemkontaktust.
F:-Semmi közöd hozzá...Túlélő!-törölte meg a szája szélét az épp magához térő férfi.
L:-Túlélő? Te meg mégis....szóval vadász vagy.-
F:-Pontosan. Így ha nem akarsz magadnak baj hagyod végezni a munkám. Add át a lányt! Ne akarj a célvonalba kerülni.-
L:-Ő még nem tett semmit!-
F:-De te igen. És ha meg akarod úszni átadod. Ismerünk már tudom, hogy átadod.-
-Mi? Mit tettél?-nézett fel a férfira aki kételkedően nézett a lányra majd a vadászra. Lilla ellökte magától Leandert.
-Tudod mit nem kell átadnod megyek magamtól!-kiáltotta megmentője felé majd a főnökéhez fordult.
-Akkor gyere, viszont vannak feltételeim! Ha nyerek így erő nélkül elengedsz minket végleg.-
F:-Rendben de ha enyém a győzelem velem jössz.-mosolyodott el.
-Benne vagyok plusz egy feltétellel. Leandert örökre elfejtitek!-kiáltotta. Mire a ellenfele csak bólintott majd megpörgette a kezében a kést.
F:-Az enyém leszel!-
Majd nekirontott a lánynak. Lilla igyekezett kiérni a penge elől eközben látta, hogy Leander meg sem mozdul csak néz maga elé. Dühös lett egyben mégis szomorú. De van kin levezetni szóval úgy döntött visszatámad. Sikeresen gyomron rúgta ellenfelét aki pár köhögéssel jelezte nemtetszését majd ismét nekiiramodott. Leszorította a lányt és a késsel közelített az arcához. Lilla fogta a férfi csuklóját ezzel lassítva ám egy pillanatra ismét Leanderre nézett. Még mindig mozdulatlanul állt.
-Köteles Leander! Gyáva vagy! Hagysz meghalni, remélem pislogás nélkül nézed végig ahogy más érted hal meg!-csak egy döbbent pillantást sikerült elkapnia a férfitól.
F:-Ne rá figyelj mert bajban leszel!-azzal hirtelen mozdulattal kiszabadított a kezét és lecsapott a lányra. Utána mint aki jól végezte dolgát hátraugrott. Lilla kezét az arcához szorítva a falnak támaszkodott. Erős fájdalmat érzett és amikor megérezte vérét a tenyerében felfogta, hogy baj van a kés ugyanis nem az arcát találta el hanem a szemét.
F:-Én szóltam. De ne izgulj nekem még így is tetszel.-nevetett a férfi.
-Még így is kinyírlak!-vágta rá a lány majd felszisszent amin ellenfele ismét felnevetett.
F:-Ilyen gyenge ellenfelem sem volt még!-
Egy csepp vér csöppent a padlóra ami már nem fért el a tenyerében aztán elállt a vérzés és a fájdalom enyhülni kezdett, a sötét szobát mintha kivilágították volna. Visszatért az ereje. Szemén a seb összeforrt apróbb horzsolásai begyógyultak. Elmosolyodott majd kivillantotta szemfogait.
-Itt a vége!-
Ráugrott a férfira majd nekiállt széttépni végül a nyakába marva kiszívta belőle az életet. Nevetve állt fel a tetemről majd a kijárat felé vette az irányt. Egy pillantást még ellopott Leandertől aki döbbenten nézett a testre. Majd eltűnt az éjszakában.

Miután haza ért gondolta felfrissíti magát így útja a fürdőszoba felé vezetett. Belenézett a tükörbe, de a döbbenettől szinte hátraugrott. Valami nem stimmelt a sötétbarna szempár már nem volt a régi. A jobb szeme amibe a penge hatolt megváltozott. A retina része kékre váltott. Felemás lett a szeme. Egy darabig nézegette hátha visszavált, de hiába. Úgy maradt. Dühösen belevágott és ezer darabra törött. Sírva ült a sarokba nézte ahogy begyógyul kezén a seb majd összehúzta magát és úgy érezte, hogy legszívesebben eltűnne  a világ elől.