A lány

7.

Szia. Gondoltam felhívlak, helyzetjelentést adni. - mondta Yoo Chan a maga előtt tartott telefonba.

Jó, de miért kellett ehhez videóhívásban felhívnod? Elég lett volna, ha simán felhívsz. - mondtam. 

Azért, hogy ha történik valami akkor azt lásd! Nem, mintha bármi is történne. - mondta.

A telefonban látom, hogy hirtelen egy személyautó megelőzi a srácokat, de egy teherautó jön szemben. Az autó nem lassít, a teherautó csak jön, a sofőre nem tudja mit csináljon. A személyautó gyorsít, már előrébb van, körülbelül egy méterre lehet a fiúktól. De ez a távolság nem elég, hogy bemenjen eléjük. A személykocsi teljes gázzal neki ment a teherautónak.

AZT A ROHADT ÉLETBE! - kiáltotta Gwang Seok.

A srácok nem tudtak lassítani, ők is belementek a személykocsinak. Egy busz is neki ment a teherautónak. Szerencsére több autó nem ment nekik.

NE! - ordítottam fel. - Tudtam. Éreztem, hogy valami történni fog.- mondtam. - Laura, most kérlek maradj itt. Balesetük volt a fiúknak. Ne ijedj meg, de most nem a liftet használom , nem lesz rá elég időm, ezért leugrom. - mondtam ijedten. Elindultam felfelé a tetőre.

Hé! Mentsd meg őket. - kiáltotta utánam. - É-és, vigyázz magadra! - tette hozzá.

Úgy lesz! - fordultam vissza.

Futottam fel a tetőre, amikor felértem nem haboztam felálltam a párkányra és leugrottam. Csak zuhanok, tudom, hogy még csak most ugrottam le, de olyan mintha örökké tartana. 

Laura, a fiúk balesetet szenvedtek. - hallottam egy ismerőst a headset-ből a fülemben.  

Tudom. Már éppen zuhanok nem sokára leérek a földre. - ordítottam, hogy az ismerős halljon is valamit. - Nem akarod ideküldeni a motorom? - kérdeztem.

Már ott is van. - mondta az ismerős. - Vigyázz magadra. Leteszem. - tette hozzá.

Imádom ezt a pasast. - mondtam magamban.

Már egész közel vagyok a földhöz, elindulok a motorom felé. Nagyon gyorsan repülök, ezért elindítom a motorom a karórám segítségével. Felpattantam a motorra és elindultam a srácokhoz. A sebesség egyre csak nőtt, 60, 70, 80, 100, 120, 150, 200 km/h. Előzgettem a járműveket, veszélyesen, de ez most nem számít, mert meg kell mentem a fiúkat. Amikor odaértem megálltam, de nem csináltam semmit csak annyit, hogy leszálltam a motorról. Észbe kaptam, odaszaladtam, a fekete furgonhoz, amiben a fiúk vannak.  Benéztem a vezetőhöz, a sofőrnek tiszta vér a feje, a kormányra fektetve felém néz csukott szemmel. A furgon eleje tropára ment. Oda fordultam a hátsó elhúzhatós ajtóhoz, megpróbáltam kinyitni, de beragadt. Odamegyek a furgon előtti gépjárműhöz és ugyancsak benézek a vezetőhöz, a sofőrnek tiszta vér a feje. Megpróbálom kinyitni az ajtaját. Beragadt. Megfogtam a kocsiajtót, a szuper erőm segítségével kitéptem az ajtót a helyéről. Kicsatoltam a biztonsági övet s elkezdtem kihúzni a férfit, a lába beszorult. Óvatosan kiszedtem a lábát és kihúztam a kocsiból. Odamegyek a teherautóhoz kiszedem a sofőrt. Kiszedtem. Elindulok a fiúkhoz. Gwang Seok az anyósülésen ül, észre sem vettem. Így látszólag nincs semmi baja. Megint használom a szuper erőmet és kiszedem a hátsó ajtót a helyéről. Közvetlen az ajtó mellett, amit kiszedtem ott ül Junyoung. 

Srácok, hallotok? - Kérdeztem ijedten. - Szálljatok ki, ha tudtok. - tettem hozzá.

Laura, de jó, hogy itt vagy. - mondta Junyoung. - Gyertek srácok, szálljunk ki a furgonból. - folytatta. 

Hé, Gwang Seok ébredj, szállj ki a furgonból. - megbökdöste a vállát Hansol, aztán kiszállt a gépjárműből. 

Át sétáltam a furgon túloldalára, kinyitottam az anyósülés felőli ajtót és kisegítettem Gwang Seok-ot.  A fiúk kiszálltak a kocsiból és úgy tűnik nincsen semmi komoly bajuk. Gyorsan felhívtam a mentőket, azt mondták azonnal itt lesznek. 

*20 perccel később*

Megérkeztek a mentők, megkérdezték mi történt. Elmondtam és elvitték a sebesülteket. Hazavittem a fiúkat és haza mentem én is.