Nincs más választásom... [ Befejezett ]

hatodik

Kim Tae Hyung- Nikoow
Kim Nam Joon - Lee_Min_Young00

NamJoon

Egy kicsit lassan váltam meg ruháimtól, nem vagyok hozzászokva a majdnem meztelenül alváshoz, főleg nem a szerelmemmel. Ez nagyon új még nekem, de tetszik. Egymás mellé feküdtünk, de nem mertem ránézni. Tudom, hogy ruhával is iszonyat jól néz ki, de ha ránéznék félmeztelen testére garantáltan sátrat vernék, ami pedig nem lenne a legjobb, mivel JungKook a másik szobában van, és nem hiszem, hogy hallani szeretné, ahogy a másik szobában milyen intim dolgokat csinálunk a bátyjával.

TaeHyung

Észrevétlenül közelebb araszoltam hozzá, majd majd mellkasára hajtottam fejem. Átvetettem rajta kezem és lábam, így teljesen egymáshoz préselődtünk. Éreztem, ahogy szíve gyorsabban ver, szinte lüktetett tőle a fülem. Vagy az enyém miatt volt? Nem is tudom..
- NamJoon.. - ejtettem ki nevét.
Nem is tudom mit akartam, talán csak kimondani.

NamJoon

Képtelenség, hogy nem hallotta meg őrülten zakatoló szívem, de nem bántam. Jó érzés volt, hogy lélegzetvételei csiklandozták mellkasom.
Olyan kellemes most minden, mintha semmi gondom nem lenne, minden negatív érzelem kiszállt belőlem.
- Igen Drága? - vezettem rá a tekintetem, majd egy puszit nyomtam homlokára.

TaeHyung

- Semmi. - kuncogtam. - Csak jó kimondani a neved.
Fentebb csúsztam, így arcom ismét nyakánál kötött ki. Mellkasán és hasán apró, beazonosíthatatlan mintákat kezdtem rajzolni, miközben puszikkal hintettem be a bőrfelületet. Olyan finomnak tűnik.. mit gondolna rólam, ha beleharapnék? Nimfomániás, aki meg akarja dugatni magát, vagy egy éhes kannibálnak? Melyik lenne a jobb? Nehéz döntés.

NamJoon

Már megint... Édes Istenem, hogy fogom én ezt kibírni?
- Tae.. Baba.. A másik szobában van Kook, és ha ezt tovább folytatod nem fogom tudni kordában tartani magam. - néztem mélyen a szemébe.
Akarni persze, hogy akartam, minden porcikám érte esedezett, de.. De nem akartam kínos helyzetet, és azt akartam, hogy minden tökéletes legyen majd, ha megtörténik... Habár vele minden perc tökéletes.

TaeHyung

- Sa-sajnálom. - húzódtam el, mikor észrevettem magam.
Mekkora ribancnak nézhet most.. Pár órája jöttünk össze, és már most akarom.. Hogy lehetek ilyen szégyentelen? Ugye ezzel most nem rontottam el mindent? Nem akarom, hogy elhagytjon. Aish... mit csinálok, ha elijesztettem? Vagy ha igazából nem is kíván? Ki akarna lefeküdni olyannal, akit már kitudja hány ember tett magáévá..

NamJoon

- Naa.. Tae drága, gyere vissza. - másztam utána egyből. - Tudom, hogy most azon gondolkodsz, hogy milyen egy olcsó örömsrácnak nézlek, de ez nem így van. Én is nagyon szeretném, de itt van JungKook, és nem akarom, hogy áthallatszódjon miket is csinálunk. Azt szeretném, ha minden tökéletes lenne, mikor megtörténik. Érted Drága? - pusziltam meg ajkait.
Nem akarom, hogy ez miatt szomorú, vagy csalódott legyen. Csak azt szeretném, ha megértené, és ő is várna még egy kicsit. Én nem egy akarok lenni neki a sok közül, akinek alá fekszik. Én akarok lenni neki AZ, akinek szerelemből fekszik alá. A türelem pedig hatalmas orgazmust terem.. Mármint rózsát.. Izé... Értitek..