Amanda története /Befejezett\

2.rész Első Csók

Kora Reggel

Fel kelltem rá néztem a takaróra majd az ágyra és láttam hogy csupa vér a sírásom miatt...majd lassan fel álltam és le szedtem a huzatot majd ujját húztam majd elő vettem a telefont és láttam hogy írt Jos és Vendel.

Jos:Szia nem írtad meg hogy haza értél ezért aggódtam remélem jól vagy hugi * majd egy mosolygós fej is volt mellette*

*vissza irtam*
-Szia...persze...mint mindig minden rendben...bátyus...

*majd rá néztem Vendel üzenetére*

Vendel:Szia este komolyan gondoltam amit mondtam és szeretnélek ma látni...a kávézóban a Petőfi utcaiba tudod te melyik...délután egykor

*majd vissza írtam*

-Szia apa nem enged sehova bocsi...
Vendel:létszi látni akarlak minél elöbb
-Azt hittem vissza húzódóbb vagy...
Vendel:nah kérlek ha kell apáddal is beszélek
-isten ments... Nem kell majd én...ott tali szia...
Vendel:szia

*el raktam a telefont*

Apa *ordította le*
Drék:*fel jön majd kinyitja az ajtót és bemegy* Mond
-Tudod ma találkoznék Vendellel és gondoltam meg kérdem mehetek e?
Drék: *megdörzsöli a szemét* persze de most időbe gyere haza
-Rendben
Drék: *le megy*

El jött lassan az egyóra én meg rohantam a kávézóba majd helyet foglaltam az egyik asztalnál majd Vendel is meg érkezett párperces késéssel.

Vendel:Bocsi
-semmi gond itt vagyok miért akartál látni?
Vendel:mert szeretlek *majd meg fogta a kezem
-öhm...értem  *enyhén elvörösödtem*
Vendel: Tudod már nagyon rég óta csak te jársz a fejemben
-tényleg?
Vendel:igen
-értem
Vendel:*közelebb ült*

El beszélgettünk sokáig majd 10 felé járt az idő és már a házunk előtt álltunk mert haza kísért.

Vendel:Vigyázz magadra szépség*Majd magához húzott és meg fogta az arcom*

Több se kellett el pirultam teljesen.

Közelebb hajolt és azt hittem kiugrik a szívem a helyéből mikor még közelebb hajolt és meg csókolt.Azt hiszem volt vagy 10 perc míg csokoltuk egymást utána ölelkeztünk egy nagyot és el ment én meg full vörösen felrohantam a szobámba.

-Jézus ez most...ez most...az első csók... Csokom
*Úgy kivörösödtem mint egy  rózsa*

El dőltem az ágyon és két órán keresztül nem tértem észhez és csak a plafont bámultam és abban reménykedtem hogy ez igazság volt és nem csak kamu.

Ránéztem a telefonomra és láttam hogy megint írt Jos de nem érdekelt tovább görgettem és láttam hogy írt Vendel és rá nyomtam.

Vendel:olyan puha a szád remélem holnap is érezhetem még akkor is ha többen látják
*majd válaszoltam*
-hát persze
Vendel:Lenne egy kérdésem
-Mi?
Vendel:Lennél a barátnőm?

Ebben a pillanatban le raktam a telefont és felpofoztam magam mert azt hittem hogy ez álom majd újra megpofoztam magam.

*Magam elé vettem a telefont és vissza írtam*

-Örömmel lennék
Vendel:tényleg?
-Igen *Mosolygós smile*
Vendel:Rendben szerelmem...most megyek jó éjt előre puszi
-Szia jó éjt és neked is Puszi

*Majd félre raktam a telefont és eldöltem*

Képtelenség...előbb a csók most meg az hogy a pasim ez már sok biztos nem igaz... Lehetetlen...

Ezen rágtam magam órákon át majd be esteledett és be aludtam.

*Másnap Reggel*

Fel keltem majd rá néztem az órámra és idegesen elkezdem öltözni.
Át öltöztem majd fel kaptam a táskám és gyors ki mentem a házból és el kezdtem a sulifelé futni de tudtam hogy úgy is késni fogok.

Sulihoz érve már láttam hogy vár Vendel majd oda mentem hozzá és meg ölelem ekkor láttam hogy Jos néz minket és meg csókoltam Vendelt aki kissé meglepödött hogy én csókoltam meg de viszonozta.

Suliba be mentünk és be csengettek.

*órák után az utcán*

Meg állított minket épp hozzám tartva Jos.

Jos:miért pont ezzel jöttél össze *mutatott  flegmán Vendelre*
-mert te Klárával miért? Ez olyan
Jos:hát...jo de te válaszolj
-én azért mert rendesebb mint te
Vendel:az biztos *nevet*
Jos: *behuz egyet Vendelnek majd verekedni kezdenek*

Próbálom szétszedni őket de egyre jobban verik egymást majd oda jön Jos eggyik haverja és szét szedi őket majd félre viszi Jost.

*oda szaladtam Joshoz *
-Te normális vagy?
Jos:utálom azt a férget
-és attól? Én meg Klárát
Jos:nem érdekel húzz innen

*oda rohantam Vedelhez majd meg öleltem*
-jól vagy? *kérdeztem aggódóan*
Vendel:persze
-jól van

El indultunk hozzám kézenfogva.

Vendel:utálom a legjobb haverod
-én is mostmár

Házhoz értünk el köszöntünk egymástol csókoloztunk majd meg öleltük egymást és el ment.

"szeretem nagyon"
Gondoltam majd be mentem a házba és a kapéra ültem és vártam hogy apám meg érkezzen.