You are my...

The coming out ball/Reddie

-Eddie!-kiabálta nevemet az elő szobából Richie. Az iskolai bál estéje volt, de nem azzal mentem akivel akartam.

Egyedül mentem, mert hát...Richie nem hívott meg, bármennyire is vártam, hogy megtegye.
Ő az egyik osztálytársunkat hívta meg, jó nem tagadom, elég szép lányról van szó.
Lassan már három éve fülig szerelmes vagyok a fiúba, de Ő nem tápál irántam hasonló érzéseket, láthatóan.

-Megyek már!-kiabáltam vissza és még egyszer utoljára a tükör elé léptem, majd megigazítottam csokornyakkendőmet.
Hangosan letrappoltam a lépcsőn és szembetaláltam magam Richievel.

-Nagyon kicsípted magad!-nevetett fel, amint meglátott-Még is van párod?-karolta át nyakamat barátian és elindultunk az iskolába

-Nem, nincs!-tiltakoztam mérgesen. Jól tudta, hogy nincs párom, szeretett ezzel heccelni.
Az út kicsit sem telt csendesen, ugyan is Richie fennhangon kiabálta az egész úton kivel megy a bálba és mit fog vele csinálni utána.

-Juhú!-kurjantotta-Úgy meg b*szom! Kéjesen nyökörgi, majd a nevem!-egyszerre ordított és nevetett. Utáltam amikor így viselkedik, közönségesen. Nem szóltam egy szót se szavaira, zavarban voltam. Az egész út így telt, de az iskola előtt megtorpant így-mivel én mögötte kullogtam a gondolataimba merülve-teljes erőből neki ütköztem és hátra estem.

-Baszd meg, Rich!-szisszentem fel és felpattantam a murváról. Hangosan nevetett, de most nem volt kedvem veszekedni vele. Idegesen beviharzottam a torna terembe és unottan ücsörgő barátaimhoz csatlakoztam

-Ed!-szólított meg a tömegből kifelé tartó lány-Szia!-mosolygott rám, mikor már elém ért-Arra gondoltam, táncolhatnánk!-zavartan a füle mögé tűrt egy tincset hosszú mogyoró barna hajából-Persze csak, ha akarsz!-hátam mögé pillantott barátaimra, míg én sokkos állapotba kerestem a szavaimat

-Bocsi, de most nem tud menni!-szólalt meg helyettem Richard. Dühös pillantást vetettem a fiúra, majd mosolyogva még is fortyogva vissza néztem a lányra

-Barb, egy kicsit később, ha nem baj!-fogtam meg könyökét, ezzel minden lányt le lehet venni a lábáról, még akkor is, ha eszem ágában
sem állt ezt tenni-De nagyon szívesen táncolok veled!-bólintott a lány, majd egy Richienek szánt szúrós tekintet után vissza ment a tömegbe
-Még is mi bajod van?-rivalltam rá állítólagos legjobb barátomra. Valakit keresett a tömegbe, gondolom a párját. Hirtelen megragadta csuklómat és kirángatott a teremből, egészen a csöndes és kihalt folyosóig.

-Örülj, hogy megmentettelek!-zavartan pillantottam fel a nálam magasabb fiúra-Amúgy sem a te eseted!-nevette el magát, majd rágyújtott egy zsebéből elő húzott cigarettára

-Honnan tudod te milyen lányok jönnek be nekem?-hangom idegesen még is dühösen cengett. Nem tetszett, hogy cigarettázik.

-Ugyan Ed!-horkantott fel-Egész pisi korunk óta ismerlek!-fújta ki a füstöt orr lyukán, mely különösen egészségtelen-Pontosan tudom milyen lányok jönnek be!-hátát az egyik szekrény ajtajának támasztotta, majd alaposan végig mért.

-És ha nem?-fontam magam előtt össze kezeimet-Miből gondolod, hogy ismersz?-nevettem el magamat kínomba. Pont, hogy semmit sem tudott rólam, csak azt hitte, hogy ismer.

-Figyelj Spagetti!-épp közbe vágtam volna, hogy ne hívjon így, de folytatta-Mindent tudok rólad!-ledobta maga mellé a csikket és rátaposott. Közelebb lépett hozzám, olyan hirtelen történt, hogy szinte fel sem fogtam. Alig fél méter volt köztünk, és ez megrémített
-Tudom, hogy nem jönnek be!-mondta hirtelen fagyos hanggal.

-Mármint?-néztem rá értetlenül, de a válasz meglepett. Derekamra csúsztatta kezeit és megcsókolt. Össze omlottam és abban a másodpercben újra is épültem. Ajkai lágyan ölelték körbe enyéimet. A pillanat melyre olyan régóta vártam megtörtént, végre. Vissza csókoltam és fejét mohóan húztam magam felé. El sem hittem, mit teszek, mit tesz, mit teszünk, egy valóra vált álom. Levegő hiány miatt eltávolodtam tőle és szeppenten mértem végig az előttem álló személy arc szerkezetét

-Akkor jól gondoltam!-húzódott el gúnyosan vigyorogva és újból a szekrénynek dőlt-Edvárd, bejövök neked?-fordult körbe dívásan, majd bepózolt. Csak játszadozott velem, csalódottságomban, majdnem elsírtam magam.

-Fasz fej!-vágtam hozzá szavaimat és sarkon fordultam, de Ő csuklómnál fogva vissza húzott magához és átölelt

-Nekem bejössz...Ed!-suttogta és újra megcsókolt. Most nem engedett el, de nem is akartam, hogy elengedjen. Örökké vele akartam lenni.

-Tudom!-nevettem el magam-Te is nekem...Rich!-utánoztam előbbi mondatát és mellkasára hajtottam fejemet. Az az este felejthetetlen volt, többé nem volt viszonzatlan a szerelmem.