You are my...

More than friends/Wack

Ma van Wyatt tizenhetedik születésnapja, és egy elég nagy ajándékot vettem neki.
Vagyis nem egyedül vettem, hanem közösen a többi barátjával. Egy autót, egy jó anyag fekete autót.

De ez nem is annyira lényeges. Ez a nap Wyattről és az alkoholról szólt, mily meglepő.

-Hányra mész Jackie?-mosolygott rám anyu reggeli közben. Egy jó nagy adag palacsinta, sok juhar sziruppal.

-Hétre!-válaszoltam két hangos csámcsogás közben-Addig még van egy kis időm!-pontosabban hat órám, igen délután egy van, kicsit elaludtam.

-Rendben, majd elviszlek!-csatlakozott apu is a "beszélgetéshez". Megettem a nem is tudom milyen étkezésnek számító palacsintát, majd vissza mentem a szobámba. Gondolkodtam, meglepő számomra is, hogy szoktam olyat csinálni.

Körübellül egy éve mondtam el anyuéknak, hogy a saját nememhez IS(!!)vonzódom. Nem volt belőle nagy felhajtás, mindketten úgy gondolták, hogy ,,ami nekem is jó az nekik is!"
De mostanában egyre jobban foglalkoztatott, újra...Wyatt. Ők is tudják, de Wyatt máshogy viselkedett, amikor elmondtam. Zavart volt, de nyugodt.

Honnan tudtam, hogy ilyenek az érzéseim? Wyatt. Kissé bele zúgtam...na jó, nagyon belezúgtam!

Finn és a többiek mindenben támogattak, persze Wyatt is, csak Ő máshogy reagált.

Lényegtelen, ez már a múlt!

Apa ahogy ígérte elvitt a buliba, majd haza ment. Sokan voltak, és majdnem mindenkit ismertem is. Megköszöntöttük a fiút, majd jött az alkohol.
Az a jó sok alkohol.
Teljesen elvesztem, az elmém külön vált testemtől és megszűntem létezni.

-Szülinapos, beszédem van veled!-tántorogtam a fiúhoz nem kicsit pocsolya részegen. Ő is hasonló állapotban volt, csak úgy, mint a mellette "ácsorgó"Finn is.

-Férjül veszem Wyattet!-ölelte szorosan magához Finn a másikat. Hangosan nevetgélt, és próbálta magát megtartani, több kevesebb sikerrel. Wyatt is ugyan úgy viselkedett, majd egy cuppanós puszit nyomott Finn arcára. A szívem össze szorult, ordítani tudtam volna a fájdalomtól

-Te szemét!-löktem el Finnt Wyattől-Tudod jól, hogy fülig szerelmes vagyok belé!-kiabáltam és sírva fakadtam. Finn nem válaszolt, csak gyors léptekkel a fürdő felé sietett és kiadta gyomor tartalmát

-Ez igaz Grazer?-nézett rám megint úgy Oleff, mint amikor megmondtam neki. Bólintottam és leroskadtam a földre. Legnagyobb meglepetésemre mellém ült és átkarolta vállamat

-És is szeretlek Jack!-fejét fejemnek támasztotta és halkan hallgatta szuszogásomat-Komolyan mondom!-ez után nem szólalt meg tőbbé, akkor nem.

A buli ment tovább, de mi órákig csak ültünk ott és nem beszéltünk. Nem kellettek szavak ahhoz, hogy tudjuk jobban szetetjük egymást, mint szimplán barátok.