You are my...

Ending Story/Reddie

Minden olyan kusza a fejemben, hisz tudom hogy szeret! Vagy mégsem? Elbizonytalanodtam, megint. Egyszer mintha többet érezne, de mégis elhúzódik ha magamfelé vonom. Túlságosan bele akarok látni mindent a semmibe. Bele bolondulok lassan, a legjobb barátomba. Annyi időn ketesztül kínoztam magam hogy ne legyenek ezek a hülye érzéseim, de nem bírtam tovább.

Mikor elmondtam neki meglepődött, de nyugodt szívvel közölte hogy Ő is szeret. Boldog voltam, de. És itt az ominózus DE.

Nem tudtam mit tegyek, igazság szerint most sem. Eddie olyan más, nem olyan mint bárki. Féltem, és nem tudom helyére rakni a gondolataimat.

Csak hazudott volna? Meglehet, néha teljesen olyan.

Bárhogy közeledek felé ellök. Egész napokat töprengek végig mi tévő legyek, hisz teljesen más ez az egész.

Megcsókolnám, de nem lehet, hisz közel van mégis távol mint az Anktartisz Afrikától. És ez az ami legjobban fáj.

Hogy le blokkolok.

Hülyének érzem magam bármit is tennék. Sokszor kijelentettem, hogy vége és abba hagyom ön sanyargatásom és a vágyakozást iránta, de minnél erősebben próbáltam nem ment.

Ezer szál cigaretta sem lenne elég egy napra, ha mellette vagyok.

Nem szoktam tervezgetni, de azt a csókot elterveztem minden nap, ami soha nem történt meg. Hisz nem szeret, vagyis de. Legjobb barátként, jobban mondva testvérként.

Ez volt az egyetlen ok amiért faképnél hagytam mindent

Mert Edward Kibaszott Kaspbrak nem szerett úgy mint én Őt. Mostanra pedig három év távlatából rájöttem-miután vissza mentem Derrybe és mindent újra kezdtem-soha nem is fog.

Feladtam.

2019.09.20

I'm sorry guys...