Toph sztorija |Avatar ff.|

Nehéz feladat

A következő bevetésünk: Földidomítás! Aang elég lelkes volt, viszont elég tudatlan és... puhány is. A körülmények eleinte elég furcsák voltak, mivel Sokka a csendes földidomítást díjazta volna, de ez, sajnos vagy nem sajnos, nem volt kivitelezhető. Egész jól ment a kis tanítványomnak az alapállás, viszont túl sokat agyalt rajta, túl sokat gondolkodott. "Nem kell ezt túlbonyolítani! Olyanná kell vállnod, mint a szikla!" És még sok hasonló dolgot ismételgettem, mint egy papagály. Katara nógatásos verziója sem jött be, úgyhogy csak gyakoroltunk és gyakoroltunk.
Már egész jól haladtunk az edzéssel, így jónak láttam más vizekre evezni.
-Most valami mással fogunk próbálkozni - mondtam  - Nem mozdítani kell majd a sziklát, hanem megállítani. Vedd fel az alapállást! - adtam ki az utasításaimat - El fogom indítani azt a sziklát feléd. Ha igazi földidomár akarsz lenni, akkor nem mozdulsz az alapállásból és megállítod! - itt Aang teste, úgy megremegett, hogy azt hittem itt esik össze. Katara persze megint beleszólt a munkámba, ezért úgy gondoltam, megszívatom kicsit. Bekötöttem a tanítványom szemét, így kénytelen volt megérezni a föld rezgéseit - Köszönöm Katara! - mondtam egy széles vigyorral a számon.
-Én is köszönöm Katara - hallottam Aang morcos hangját. Természetesen a tanítványomnak nem volt annyi vér a pucájában, hogy igazi földidomárként viselkedjen, mivel kikerülte a sziklát. Ezért én jól le is teremtettem, aztán elmentek Katarával pancsolni. CH! Egész délután Aang felbosszantásán dolgoztam, és be is jött. A kajalopkodás és a repülőbotjának a piszkálása jó ötlet volt.

Ohh! Hát mit hallok?! Sokka még nem jött haza, Piciláb pedig elment megkeresni. Erre kíváncsi vagyok. Végig is néztem az egész műsort a lelkizéstől, Fufu a főcukiságon át, a kardfogú szarvasoroszlán harcig. Élvezetes volt! Miután mégjobban felhergeltem Aangot sikerült neki földet idomítani. Na ki a legjobb? Hát persze, hogy Toph Bei-fong!
-Hú! Hát ez igazán fantasztikusa  romantikus pillanat - szólalt meg, a még mindig a repedésben szerencsétlenkedő Sokka (Nem! Nem bírom a Taang shipet) - Kiszabadítanátok innen, hogy végre megölelhesselek titeket? - kérdezte (Na tessék! Most meg már magával is összeshipel) Aang egyből odarohanna, de valószínű, darabokra zúzná a fiút, szóval inkább átvettem. Mondtam neki, hogy helyettem inkább Katarát ölelgesse, ígyhát visszavittük a húgának és rögtön a szomorú sorsáról kezdett prédikálni. Érzelgős a srác. De Aang időben elterelte Katara figyelmét Sokka szed sztoriáról és megmutatta, mit tud. Így elégedetten zárhattunk egy újabb mozgalmas napot!