Egy sztár élete

38.rész

~Ismerlek? -toltam el magamtól
Ekkor bejött Mechi.
~Emlékezetkiesése van nem mindenre emlékszik, persze ez nem tart sokáig de addig még bennt tartják amíg nem emlékszik egy két dologra ez most normális
~Istenem -mondta Karol

Karol szemszöge:
Tehát akkor nem emlékszik rám sem, Mechire sem se senkire.. hát ez szuper mondhatom. Remélem minnél hamarabb vissza fog jönni az emlékezte.
~Jól vagy? -lépett oda hozzá Mechi nekem meg akkor gombóc nőtt a torkomban
~Mondhatni, csak nem emlékszek semmire... -válaszolta Rugge
Mechi ekkor odament hozzá és megcsókolta a szemem láttára, hogy miért azt pontosan én sem tudom de olyat tettem amit örök életemben bánni fogok.. Erőből felpofoztam Mechit és miért? Azért mert a szemem láttára tette ezt tudom Ruggero nem akarná, ha tudná ki ő.

Ruggero szemszöge:
Az egyik lány oda jött és megcsókolt a másik meg szinte féltékenységi rohamot szervezett, hogy pontosan miért azt én nem tudom még egyenlőre.
~Lányok álljatok le -szóltam rájuk, mert már vitáztak egy ideje
~Igen? -nézett felém először Mechi aztán Karol is és ahogy így egymás mellett álltak és vitatkoztak rájöttem, melyikük ki... Mechi az aki csak kihasználja a palikat... Karol pedig életem nagy szerelme akivel azthiszem össze is jöttünk.
~Mechi... Mi lenne ha most elmennél? -néztem Mechire
~Most mi bajod? -kérdezett vissza
~Na azt te is tudod.
Erre idegesebb lett és kifele menet becsapta az ajtót
~Szívem? -nézett rám Karol- Minden oké?
~Persze csak minnél előbb el akarok innen menni.
~Rendben. -mosolygott rám
Hazáig elkísért és még be is jött velem. Mindenki ott ült nálunk aki számított. Azt nem tudom, hogy miért de nagyon várták, hogy felébredjek, talán 2 hónap tényleg sok volt.