McLagen-Sztori: 1. Tévedés

Irány haza!

Az évzáró lakoma után későn feküdtünk le. Reggel álmosan nyitottam ki a szemem. A többiek mind aludtak. Ránéztem az órára, és a fáradságom el is tűnt.

- Te jó ég, Karla! Negyed nyolc?! - sikítottam fel a macskámra nézve. - Alice, Amy! Keljetek! - odamentem a két lányhoz, és felráztam őket.

- Mivan? - dörzsölte a szemét Amy.

- Negyed nyolc - felelte kómásan Alice. Aztán leesett nekik.

- Öltözzünk! - kiáltottunk fel egyszerre. Talár, és minden nyavalya.

Fél nyolckor vágtattunk le a nagyterembe, ahol a fiúk békésen ettek.

- Azta, titeket mi ért? - nézett fel Jeff a pirítósából.

- Alvás! - vágta rá Alice morcosan.

- Azért ennyire kiakadni? Mi hétkor keltünk - nevetett Ryan miközben lekvárt kent a (megvajazott) kenyerére.

- Nem értesz semmit! - tett maga elé Amy joghurtot.

- De akkor is... nem olyan nagy baj, ha elalszol! - nyelte le a falatot John.

- Ja, csak elalszol, és nem tudsz kajálni, és elkésel mindenhonnan! - mondtam epésen.

- Jó, azért nem kell leharapni a fejem! - tette fel a megadás jeleként a kezét John.

- Bocsi, csak... - nem fejeztem be a mondatot. Este sokáig tartott a lakoma utáni tanévbúcsú. Buli volt a klubbhelységben. Komolyan, zenével, meg mindennel! Nem vagyunk annyira reménytelenek! És játszottunk is! Aki többet tudott mondani egy adott helyről/személyről/tárgyról/állatról/korszakról és még sorololhatnám, az csokibékát, és egyéb édességeket nyert. Oké, mégis reménytelenek vagyunk.

- Semmi baj! - mosolygott rám John.

Csendben folytattuk a kajálást.

Hamarosan felmentünk a toronyba, és összepakoltunk.

Kilenckor egy fiákerbe szálltunk, és végig beszélgettük az utat.

Megbeszéltük, hogy nem együtt leszünk a vonaton, mert mindegyikünk szerzett más barátokat is.

Ryan a bátyjával lesz, Rickonnal.

Jeff szintén összebarátkozott a másodéves fiúkkal. (Meg Lee-vel is.)

John a Hugrabuggosokkal haverkodott össze.

Alice Dora Precktemmel barátkozott össze. (Kicsi a világ! Az a lány, aki bejött annak idején megnézni mi az a hangzavar a szobába, amikor Lee megijedt Karlától.)

Amy vele tart.

Én a Weasley ikrekkel leszek, vagy tanulok amíg legális.

Amikor felszálltunk a mozdonyra, már külön utakon jártunk.

Én beültem egy szimpatikus fülkébe, kiengedtem Karlát, és elővettem a könyvem.

Alig olvastam bele, valaki kikapta a kezemből.

- Kestrel, a szívünk darabokban hever miattad! - kezdte Fred.

- Hogy voltál képes ilyen gaztettre? - folytatta megrökönyödve George.

- Tanulni, nyáriszünetben!? - fejezték be egyszerre.

- Fiúk, kaptunk házit is - csóváltam a fejem.

- Nem baj - legyintettek egyszerre.

- Nem szeretem amikor ezt csináljátok. Kiráztőle a hideg - borzongtam meg látványosan, és Karla egyetértően bólintott. Kicsit sem néztünk rá furán, áááá...