matchpals.com / / yoonmin ✔️

十九 -

- tizenkilenc ;

Aznap este Yoongi az ágyában feküdt a plafonra bámulva, ami feketére volt festve s csillagok voltak rajta. Ne kérdezd miért. Azóta nézett kíváncsian a menny felé esténként, mióta ártatlan kisgyerek volt. Emiatt festette a plafont ilyenre.

Sok minden jár fejében, és persze az a bizonyos fiú is. Megesküdött magának, hogy csak úgy gondol rá, mint a barátjára, de nem számít mennyire próbálkozik, egyszerűen lehetetlennek tűnik. Jimin aranyos gesztusaitól a bolondságáig, Yoongi ellenállhatatlannak tartja.

Jimin hetero, Yoongi tudja. De néha Jimin egyáltalán nem úgy viselkedik. Férfiassága elég gyenge volt, és úgy érzi, ha Yoongi túllöki a limitjén, talán összeomlik a fala és- nem, nem kellene ilyeneket gondolnia.

Yoongi megpofozza magát. Nem lenne szabad kihasználnia Jimin személyiségét.

Jimin hetero, emlékeznie kell erre.

Ennek tetejében, a fiú még mindig reménytelenül szerelmes valakibe, aki nem is veszi észre a létezését, és nem veszi észre mennyire remek Jimin. Yoongi annyira megveti azt a lányt, és még csak nem is tudja, ki az vagy hogy néz ki, szóval miért érezne utálatot?

"Bolond vagy." Yoongi suttogja magának, szorosan összezárja szemeit. "Egy totál idióta vagy, Min Yoongi. Bolond vagy, amiért egy olyan srácot kedvelsz akit csak pár hete ismersz és.... aki nem érdeklődik irántad."

Szomorúan sóhajt, és az oldalára fordul, megnézi a telefonját már századjára, hogy elolvassa ugyanazt az üzenetet újra és újra.

jiminie: jó éjszakát, hyung.

Újra sóhajt.

"Bolond vagy."

.

.

.

Jimin magában mosolyog, újraolvasva az üzenetet amit Yoonginak küldött egy fél órája. Olyan rendesnek érezte magát. Annyira jó érzés volt, hogy van egy barátja aki annyira csodálatos mint Yoongi, nem törődve azzal mennyire házsártos és perverz tudott lenni néha.

A telefonjára néz még egy pillanatra mielőtt leteszi és békésen lehunyja szemeit. Vagyis gondolta.

"Félrevezeted őt." Egy hang hirtelen a fülébe suttogja.

Jimin szemei egyből kinyílnak. Mi?

"Félrevezeted őt, hyung."

"Kim Taehyung, mi a faszt keresel itt?" Kiáltja Jimin mikor megfordul, és látja a szőkét a párnáján feküdve. Hogy nem vette észre korábban?

"Hé, hyung. Örülök, hogy végre elismered a jelenlétem."

"Egy valamit nem fogok elismerni, ami pedig az hogy a segeddel az ágyamon fekszel, ha nem mondod el mit keresel itt. 5 másodperced van megmagyarázni."

"Huh-"

"Az idő lejárt. Húzz ki." Jimin mondja, sikeresen lelökte Taehyungot az ágyról.

Taehyung feláll, és megtörli magát. "Ez nem volt szép."

"Az arcod sem az, szóval szia."

"Hyung!"

"Mi van már?"

"Tudom, hogy nincs jogom ilyeneket mondani, mivel alig tudok valamit a románcról, de ne vezesd félre Yoongi-hyungot." Mondja Taehyung komolyan Jiminre nézve.

"Mit tudsz te a-"

"Most mondtam, hogy nem tudok." Mondja Taehyung a halántékát dörzsölve.

"Miért vezetném félre, amikor tudja, hogy csak barátok vagyunk? Azt is tudja, hogy hetero vagyok, és ő maga mondta, hogy semmit nem fog tenni, ami tönkretenné, ami most van." Magyarázza Jimin, meglepve Taehyungot, mert wow, nem várta, hogy Jimin így fel fog szólalni. "Szóval ne beszélj nekem félrevezetésről, mert neki kell alkalmazkodni, nem nekem. Én természetesen ilyen vagyok bárkivel, szóval nem kellene másként gondolnia."

Taehyung csak grimaszol, nem jut szóhoz. Tudja, bármit is mond, nem fogja megváltoztatni Jimin döntését. Nem most, legalábbis. Jimin makacs. Így helyette, csak egy 'oké'-t és 'jó éjszakát' mond, mielőtt elhagyja a szobát és Jimint.

Jimin betakarózik ezután. "Neki kell alkalmazkodni, nem nekem..... igaz?"