Álmomban már kívántalak

6. fejezet

Erik először kelt fel úgy, hogy nem álmodott semmit. Mosoly terült el arcán, miközben nyújtózkodott.

– 'Reggelt! – üdvözölte apját, ahogy belépett a konyhába.

– Neked is, fiam! Hogy ment a kosarazás a héten? – nézett rá, mialatt megkente pirítósát. Erik arcán aggodalom suhant át, de édesapja ezt észre se vette.

– Jól, keményen edzek – mondta halkan.

– Úgy is kell. Meglásd, a sok munka kifizetődik.

– Igen – bólintott. – Apa – váltott témát gyorsan –, ma elmegyek bulizni Ferivel.

– Rendben, én úgyis Violánál leszek.

– Ott alszol? – kérdezte szemlesütve.

– Igen – válaszolta. – Fiam – tette hozzá később –, ha arra kerülne a sor abban a buliban... védekezz!

– Jó, jó – nyitotta ki a hűtőt, hogy apja ne lássa, mennyire zavarba jön. Még sose volt egyéjszakás kalandja. Barátnőit persze felhozta, de elég kínosnak érezte, ha erről kezdtek el beszélgetni. Főleg, mikor Viola, apja barátnője, került szóba. Örült, hogy a nőt csak nagy ritkán hozza el, épp elég volt, hogy a hétvégék tetemes részét, mikor végre apa-fia napot tarthattak volna, mint régen, anyja halála előtt, vele tölti. Nem szerette a nőt, mert apja bolondult érte. Úgy érezte, lassan jobban szereti, mint őt.

– Akkor én lassan készülődök – rakta be a mosogatóba tányérját.

– Máris? – nézett rá szomorúan.

– Megígértem Violának, hogy nézünk valami szép kis ajándékot a kislányának karácsonyra.

– De az még több mint egy hónap – hördült fel.

– Sose lehet elég korán elkezdeni – mosolyodott el. – Ezek a nők... Ki érti őket? – kuncogott, majd kisétált, Erik pedig ökölbe szorított kézzel ült az asztalnál. Úgy érezte, mindennél jobban vágyik abba a buliba.

Este kilenckor már a diszkóban támasztották a pultot, s áldozatra lestek. Habár, ahogy elnézték a hideg ellenére is tenyérnyi miniszoknyában belibbenő lányokat, nem is tudták, ki az igazi fenevad. Mire tizet ütött az óra, végre feltűnt egy lány, akiről úgy látszott, mindenre kapható. Odasétált hozzá, bókolt neki, s úgy tűnt, vevő rá. Fél órával később már összesimultak, falták egymás ajkait egy sötét sarokban. Erik úgy érezte, újra biztos talajon áll. Ujjai között dús kebleket érzett, feszes feneket. A lány tudta a dolgát, hol kell megérinteni, hogyan kell hozzásimulnia, hogy merevedésre késztesse.

– Gyere! – húzta maga után a férfi WC felé.

– Hé, te oda nem mehetsz be! – lepődött meg.

– Csak figyelj! – kacsintott rá, s míg senki nem figyelt rájuk, besurrantak.

Az egyik üres fülkébe zárkóztak, s csókolózni kezdtek. Erik meglepődött, ez volt az első, hogy egy ilyen helyen csinálhatja. Három barátnője volt, de egyéjszakás kalandja még egy se. Izgatta a dolog, de valami szorongatta is belülről, habár nem tudta, mi lehet az.

A lány kigombolta Erik nadrágját, s épp kivette volna férfiasságát, hogy szájába vegye, mikor a fiú ijedten taszította el magától.

– Veled meg mi van? – nézett rá értetlenül.

– Ezt ne csináld! – morogta, s az álombeli képek, melyeket feledni akart, megjelentek.

– Talán térjünk rögtön a lényegre? – emelte fel szoknyáját, s készült lehúzni harisnyáját.