3. Rész

274 35 8
                                    

-Hát te?-kérdezi az ajtóban álló Wonho. Aki nem mellesleg iszonyat jól néz ki, még mindig. Várj mi?

-Én..uhmm...szóval..tudod...-kezdek el összevissza makogni-szóval itt lakunk a szomszédban és anyu mondta, hogy jöjjek át és köszöntsem az új szomszédokat, azaz úgy tűnik titeket, egy kis sütivel. Most lett kész. Mármint a süti.-fejezem be a kissé bonyolultra sikeredett mondandómat.

-Nyugi nem harapok.-mondja nevetve.-Bejössz?

-Nem szeretnék zavarni vagy valami.

-Te sosem zavarnál, na gyere!-ragadja meg csuklómat, majd hirtelen az ajtó túloldalán találom magam.

-Azta.-mondom meglepetten.-Mekkora...rend van.

-Köszi, anyáék egy kicsit, hogy is mondjam, maximalisták.-válaszol zavartan.

Most komolyan, max két napja költöztek ide, de én egyetlen dobozt sem látok. Úgy néz ki az egész ház, mint azok a tipikus hirdetéses házak. Sehol egy porszem sem.

-Itthon vannak?-kérdezem.

-Még dolgoznak. Majd csak hat felé érnek haza. Ha itt elmész egyenesen, balról a második ajtó lesz az én szobám. Addig menj csak be, gyors lerakom a sütit.-mondja majd otthagy.

Mikor odaérek az ajtóhoz, kicsit bizonytalanul nyomom le a kilincset, de amit ott bent látok teljesen lesokkol. Ha lehet még nagyobb rend van bent, mint kint. A falak kávébarna és bézs színben pompáznak. Hatalmas francia ágya pihe puhának tűnik. Azzal szemben van az íróasztal és az felett egy könyvespolc. Nem gondoltam volna, hogy szeret olvasni. Mikor oldalra nézek egy gyönyörű szép, barna, gardrób szekrényt látok.

-Csukd be a szád, mert belerepül a légy.-lép mellém Wonho, mire én elvörösödök és lehajtom a fejem.

-Bocsi, csak nagyon szép szobád van. Te rendezted be?

-Igen. Eltartott egy darabig, mire minden a tökéletes helyére került, de megérte.

-Hát meg.-tekintek mégegyszer körbe.-Hova ülhetek?

Tanácstalan arckifejezésemet látva finoman elneveti magát, majd válaszol.

-Bárhova. Érezd magad otthon.

Hát szerintem ezt nem gondolta át eléggé. Amint meghallom, hogy érezzem magam otthon, fogom magam és rávetődöm az ágyára.

-Ahh. Ez tényleg olyan puha, mint amilyennek kinéz.-dünnyögöm párnába fúrt arccal, mire ismét elneveti magát és helyet foglal mellettem. Természetesen sokkal kultúráltabb módon.

-Örülök, hogy tetszik. Mit szeretnél csinálni?

-Fogalmam sincs. Te hívtál be. De mondjuk nézhetnénk filmet.-vetem fel eme fantasztikusan kreatív ötletet.

-Oké. Mit nézzünk?

-Uhmm. Boldog halálnapot 2? Az elsőn paráztam, mint állat de attól még jó film.

-Nekem jó.-mondja.

Ezután előveszi a laptopot és rutinos mozdulatokkal keres rá a filmre.

-Gyors leszaladok popcornért, hozzak valamit inni?

-Uu fantát szeretnék, köszi.-mondom egy hatalmas vigyor kíséretében.

-Igenis felség.-hajol meg röhögve, majd lemegy a cuccokért.

Unalmamban tovább nézelődök a szobában, amikoris megakad a szemem egy fényképalbumon, amely magányosan hever az írosztalán. Hirtelen ötlettől vezérelve felpattanok és a kezembe veszem. Az album tele van Wonhoról készült képekkel.

-Nemár.-szólal meg röhögve, miközben mögém lép és kiveszi a kezemből.-Tele van a kiskori pucérkodásommal.-mondja és felteszi a polcra.

-Kölyökként aranyosabb voltál.-nyújtom ki rá a nyelvem.

-Húzd vissza, mert leharapom.-kócolja össze a hajamat, miközben elhelyezkedik az ágyán.

-Na akkor nézzük azt a csodát.-ülök le mellé és a kezembe nyomja a popcornt az üdcsimmel együtt, majd a laptopot az ölébe véve elindítja a filmet.

Na hát akkor kezdődjön 1,5 óra Wonho nyugtalanító közelségében. Nyugi Hyungwon. Csak gondolj arra, hogy milyen gáz lenne ha szívrohamot kapnál Wonho finom illatától.

•Na meghoztam az új részt. Tudom, hogy sokáig tartott és rövid, de most csak ennyire futotta. Azért remélem tetszeni fog. Nem mellesleg hétfőn comeback remélem ti is legalább annyira izgultok mint én.🙄😄•

Meant To Be (2Won/Hyungwonho/Monsta X/ Yaoi)Donde viven las historias. Descúbrelo ahora