Meant To Be (2Won/Hyungwonho/Monsta X/ Yaoi)

16.Rész

A végén egy icipici 🔞

-Anya.-lépek be a házba.-Itthon vagy?-kérdezem, miközben kibújok a cipőmből.

-A konyhában vagyok.-hallom meg a hangját, majd elindulok felé.

-Szia.-köszönök halkan, belépve az említett helyiségbe.

-Szia.-köszön ő is, míg leülök vele szemben az asztalhoz.

És ekkor beáll a néma csönd, sajnos a rosszabbik fajtából. Pár perc után végül megszólalok.

-Figyelj anya. Tudom, hogy ezt nehéz elfogadnod, de egy fiút szeretek, ezen nemtudok változtatni, de nem is akarok. Már attól szebb lesz a napon, ha csak meghallom a hangját. Senki mással nem lennék szívesebben. Ha csak rámnéz, majd' kiugrik a szívem a helyéről. Minden reggel mellette szeretnék ébredni, hiszen egyszerűen tökéletes és nemtudok betelni a látványával, a hangjával vagy akár az illatával.-veszek nagy levegőt, mikor befejezem.

-Ha te így vagy boldog, akkor semmi kifogásom ellene.-mosolyodik el, mire nekem egy hatalmas kő gördül le a szívemről.-Plussz, legalább nem kell azon aggódnom, hogy felcsinálsz valami fruskát.-von vállat nevetve.

-Köszönöm.-mosolygok, mint a vadalma, majd szorosan megölelem.

-Mi lenne, ha ma áthívnád vacsira?-kérdezi.-Jó lenne megismerni azt a srácot, aki teljesen elvette az eszed.-nevet.

-Oké.-bólintok.-Szeretlek.-nyomok egy puszit az arcára és felszaladok a szobámba. Rádőlök az ágyamra és érzem, hogy a szívem vagy tízszer gyorsabban ver, mint kéne. Előkapom a telefonom, azzal a szándékkal, hogy írok neki, de észreveszem, hogy ő ezt már megtette párszor.

Aktívka:
Na?
Kicsim
Mi a helyzet?
Hé asszony
Hmm?
Halo
Írj vissza
Minden oké?
Jól vagy?
Kezdek aggódni
Kicsim
Babám
Írj
Most

Elkezdem hívni és szinte még ki se csöng, amikor felveszi.

-Na végre, már azthittem elraboltak.-sóhajt hatalmasat.

-Tíz perce jöttem el tőletek..-forgatom meg a szemem, annak ellenére, hogy tudom, úgysem látja.

-Az nagyon sok idő. Na de mi volt?-kérdez rá a lényegre.

-Áthívott téged mára vacsizni.-vigyorodom el.

-Ezek szerint minden oké.-könnyebbül meg ő is.

-Igen. Aztmondta, hogy legalább nem kell attól tartania, hogy felcsinálok valami lányt.-nevetem el a végét.

-Ohh. Hát max én csinálhatnálak fel téged.-szinte érzem, hogy ezt egy perverz vigyor kíséretében mondja.

-Leteszlek.-szólok rá durcásan.

-Naaaaaa. Ne harizz.-mondja édes hangon.-Hányra menjek?-kérdezi.

-Nemtudom.-vonok vállat.-Legyen hat. Na leteszem, mert még tanulnom kell előtte.

-Rendben. Vigyázz magadra. Szia, szeretlek.-köszön el, mire a szívem még gyorsabban kezd el verni.

-Én is szeretlek.-mosolygok.-Szia.-mondom, majd kinyomom a telefont.

-Hyungwon.-kopog be anya a szobába.-Eljössz velem boltba?-kérdezi.

-Persze.-mondom, majd ki is ugrok az ágyból.-Egy pillanat és lent leszek.

Kicsit rendbe teszem a fejemet és megyek is. Menet közben felkapom a telefonom az asztalomról. A bejárati ajtónál belebújok a cipőmbe és a dzsekimbe. Jó oké Wonho dzsekijébe, de ez most lényegtelen.