A történetet a blogomon kezdtem el, de úgy döntöttem itt folytatom. (Többen rátalálnak) ❣️
§
Napsi életét a munkájának szenteli, ám minden megváltozik, mikor egy kisbusz begördül és megáll a szomszéd ház el...
Békésen aludtam kényelmes ágyamban, amikor arra riadtan fel, hogy valaki beront a szobába. Jin olyan erővel tépte fel az ajtót, hogy nem csak az, hanem az egész hozzá tartozó fal majdnem kiszakadt a helyéről. Hirtelen felültem és szóra nyitottam a számát, hogy kifejezzem nemtetszésemet. Jin – mielőtt megszólalhattam volna – odalépett a mélyen alvó maknae-hoz, aki amúgy úgy aludt, hogy még bombát is robbanthattak mellette. Mivel nem ébredt fel Jin érkezésére, ezért ő oda lépett az ágyhoz és lerántotta a takarót. Szemem tányér méretűre kerekedett, amikor megláttam, hogy Jungkook egy szál mackónadrágban alszik, ezzel megmutatva szépen kidolgozott felsőtestét. Akaratlanul is szemem izmos hasára és kezére vándorolt és szívem egyre gyorsabban kezdett el dobogni. Jin lehajolt hozzá és gonosz vigyorral, mellbimbójához nyúlt és elkezdte azokat birizgálni. Az alanynak nem kellett két másodpercnél több, már talpon is volt.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Mérgesen nézett Jin-re, majd rám. Én kezemet feltettem jelezve, hogy én is csak most keltem és ehhez semmi közöm nem volt. Csípőre tett kézzel állt és küldte melegebb éghajlatra az idősebb tagot. Jin képébe röhögött és közölte, hogy 10 percünk van kikászálódni az ágyból, majd kiment. Én még mindig Jungkook látványának döbbenete alatt voltam és figyeltem minden mozdulatát. Leült az ágyra, fejét kezébe temette és megdörzsölte az arcát, majd beletúrt bársonyos hajába. Felállt és egy nagyot nyújtózott mély, jóleső nyögés társaságában. Nadrágja korcához nyúlt és elkezdte csípőjén lefelé tolni. Mielőtt még bármit láthattam volna, szemem elé kaptam kezem és akaratomon kívül sikkantottam egyet.
- Te meg mióta vagy itt? – kérdezte, még mindig a reggeli rekedt hangján.
- Ez az én szobám is! – vettem le a kezem, de amint láttam, hogy még mindig nem sikerült magára vennie egy pólót, rögtön visszatakartam a szemem. Halk motoszkálást, néhány lépést majd ajtócsapódást hallottam. Vártam egy picit, hallgatództam, hogy megbizonyosodjak senki nincs a szobába és óvatosan emeltem le mancsaimat szemeim elől. Szemem kinyitva, farmernadrágba bújtatott combokat láttam magam előtt. Tekintetem lassan felfelé vezettem és a még mindig felső nélküli has láttán, saját nyálam félre nyelve kezdtem fuldokolni. Hirtelen a testhez tartozó arc jelent meg előttem.
- Héj Napsi, azért ennyire nem vagyok ijesztő. – ütögette gyengéden a hátam.
- Megtennéd, hogy felöltözöl? – mondtam két köhögés között. Jungkook lepillantott fulladásom okára, majd hatalmas vigyorral felállt és a szekrényhez lépett. Magára kapott egy fehér pólót és mindent tudó tekintettel nézett felém.
- Kettő perced van, hogy felöltözz, mert Jin hyung-ot ismerve, akár pucéran is lerángat reggelizni. – ezzel kilépett az ajtón. Több mély levegő vétel után, normalizálódott a pulzusom és a légzésem és rávettem remegő lábam, hogy elinduljon a ruháim felé.
