evivanda kérésére😁
Keiko éppen a délutáni sziesztáját élvezte a park füvén a legjobb barátja hülyeségeitől mentesen. Visszahúzódó természete gyökeresen eltért legjobb barátjáétól, Kibáétól, akinek lobbanékony és impulzív személyisége néha az őrületbe tudta kergetni a lányt. De nem az zavarta hogy idegesítené a fiú,hanem az ,hogy Keikot úgy vonzotta Kiba aurája,illata,viselkedése meg úgy átlagban az a sok hülyeség amit a fiú művelt,akár a mágnes.A fiú mosolya kísértette gondolatban a lányt egész nap. Imádta Kibában azt hogy akkor is tudott vidám lenni,amikor a legrosszab dolgok történtek éppen kis megszakításokkal. Keiko úgy döntött,ideje elindulnia ugyanis Kiba elhívta ramenezni szokás szerint,hiszen minden csütörtökön ezt tették.És amikor a fiú a lányokról beszélt Keiko úgy érezte hogy ha nem eszik és nem csak hümmög darabjaira hullik ahogy van.A kedvenc kis eldugott ramenezőjük felé sétálva a Keiko elgondolkodott azon hogy mi lenne ha ő lenne az a lány.Gyorsan el is hessegette a gondolatot,mert nem akart magának plusz fájdalmat.Mikor odaért,Kiba egy csokor virággal maga mellett ülta fejét az asztalra hajtva.Keiko vigyorogva megrázta a srác vállát aki komásan ült fel.Fejpántja félig szemére csúszva,haja akár egy jobb madárfészek.
-Szia Keiko!
-Képes voltál elaludni egy ramenezőben?-röhögött fel az említett.
-Áááá nem csak hosszú volt a nap,és sokat vártam egy lányra.
-Milyen lányra?-próbált kevésbé fájdalmas képet vágni Keiko és még egy művigyort is sikerült az arcára varázsolnia.
-Rád.-mondta Kiba és járomcsontjánál elkezdett vörösödni.Keiko arca már a vörös 40 árnyalatában játszott,miközben Kiba esetlenül felé nyújtotta a csokor virágot.A lány ügyetlenül elvette azt majd gyorsan neki látott a frissen kirendelt rámenjenek.
-Á milyen szép is a szerelem-szólalt meg hátul a pultos
-Nem vicces!Te mondtad hogy hozzak neki virágot!-válaszolt ingerülten Kiba.Majd mikor a lány végzett az evéssel,felrángatta a székről és a közeli parkig vonszolta.
-Szóval amit el akartam mondani ha a pultos nem rondított volna bele a pillanatba az az hogy szeretlek.És szeretném ha a barátnőm lennél.-mondta a fiú vörös arccal még mindig Keiko kezét fogva.
-Én is szeretlek,és leszek a barátnőd.-vigyorodott el Keiko őszintén.Kiba pedig mintha nagy kő esett volna le a szívéről,magához húzta a lányt és óvatosan megcsókolta.
