Reader's pov:
A hosszú (H/sz) színű hajadat piros arccal dobtad át a vállad felett, miközben a kezedben tartottad Yahiko fejpántját, amit éppen a fiúnak terveztél odaadni. Ügyetlenül az fiú felé nyújtottad az említett tárgyat és idegesítően elvigyorodtál zavarodban. Yahiko szemforgatva elvette a pántot és a narancs színű tincsei közé kötötte.
-Kössz.- lökte oda, és a barátjához,Nagatohoz sétált.-De idegesít...-mondta halkabban viszont te hallottad a kijelentést. Lesütötted a szemed és hagytad hogy lefolyannak az arcodon a sós cseppek. Beharaptad az akjaidat és fél kézzel letörölted a könnyeidet. A pulóvered kapucniját a fejedre húzva indultál haza. Az eső eleredt, és pár perc alatt átáztatta a pulcsidat,a nadrágodat és a cipődet. Az elkövetkezendő hetekben csendes voltál. Csak akkor beszéltél amikor muszáj volt. A szemeidet rendszerszerűen a saját magad által megtépett és vágott frufruval igyekezted eltakarni. Csapatbeosztások, küldetések. Azonban az egyik más volt. A szüleid szökött Uchihák voltak így sharinganod van. A veled szembenálló férfinek pedig pont a magnekyu sharinganodra fájt a foga. Legyengített, a jutsuid miatt a chakrád is elfogyott. A ninja gonosz vigyorral távolította el a bal szemedet. Fájt,de hagytad,csak csendben könnyeztél a jobb szemeddel. Dobogó lépésekre lettél figyelmes. Valaki fut. Három ninja közeledett felétek. Az élen Yahikoval.
-Ott állj meg.-szólt a férfi.- különben megölöm.
Yahiko tehetetlenül állt meg mögötte Konannal és Nagatoval. A fiú szemébe könnyek gyűltek és fájdalmat sugároztak. A szemébe néztél a még meglévő szemeddel, és szólásra nyitottad a szád.
-Minden rendben lesz.-mondtad mosolyogva. Az arcodon lefolytak a frissen eleredt eső cseppjei. Yahiko arcát a könnyei áztatták és kinyújtotta a kezét feléd.
Yahiko's pov.:
Nem hagyhat itt. Még nem. Esdekelve nyújtottam ki a kezem felé. Régen nagyon gonosz voltam vele de minden megváltozott. Csak egy kis időt kérek. Szomorúan elmosolyodott, és visszahúzta a magnekyu sharinganját. Világosbarna szemét az én sárgás iriszeimbe fúrta.
-Sajnálom hogy így kell véget érnie. -mondta. A frufruja bal oldalát hátra söpörte, és szomorúan elmosolyodott. Arcán alig tükröződtek érzelmek, mégis tudtam,hogy fáj neki. Hiába tudtam hogy ez nem a valóság odaléptem hozzá és végigsimítottam az arcán.
-Mindjárt vége.-a meglévő jobb szemét az enyémbe fúrta,az arcát a tenyerembe simította.
-Mennem kell, mert az én mesém itt egy kitépett lappal végződik,de majd visszajövök ígérem.
-Ígéred?-kérdeztem vissza könnyezve.
-Ígérem.-mosolygott rám.
Kiengedett a látomásból és fekete chakra gyülekezett körülötte.
-Ez egy igen ősi,csupán pár Uchiha áktal ismert teknika. Mindkét magnekyu sharinganom erejét semlegesíteni fogja.-behunyta a szemét, és megfeszítette izmait. a fájdalomtól ordítva gyűjtötte tovább a chakráját majd kinyitotta a szemét,ami teljes egészében fekete volt. Élettelenül rogyott össze a férfi karjaiban. Ordítva próbáltam felé rohanni de Nagato visszafogott. Elkezdett hátrafelé rángatni. Mintha lelassult volna az idő. Vége.
