10 fejezet

67 7 4
                                    

-Egy szót sem tudtam szólni, csak le fagyva néztem a szőke hajú fiúra.
-M-Monoma... Mi a baj ? -Ijedtem meg kicsit. Ugyan nem lesz semmi baj..... Hiszen barátok vagyunk. Próbáltam nyugtatni belül magam.
- Ki neked Bakugou ? -Kérdezte dühösen Monoma. Csak... Nem féltékeny ?!
- H-Hát... A b-barátom. M-Miért ?
-Dadogtam kissé.
- Ne hazudj ! -Lett mérgesebb. És ekkor meg jelent Katsuki... Lassan tényleg azt fogom mondani hogy ő az én szőke hercegem. Vörösödtem el egy pillanatra.
- B-Bakugou... -Néztem rá remegve.
- KIS MOCSOK ! ÁRULÓ FÉREG ! HOGY MERÉSZELED ?! -Lökte el tőlem Monomát Katsuki.

- Katsuki... - mondtam halkan de ő rám se nézett csak Monoma-t nézte mérgesen.
- Na mivan jött a kis herceg megmenteni a hercegnőjét? - kérdezte pimaszkodva Monoma.
- Monoma.. fe-fejezd be! - mondtam mire Monoma felállt és rámnézett.
- Miért pont ez az elmebeteg kell neked?? Én mindig ott voltam ha valami baj volt.. mindig megvigasztaltalak.. erre most feltűnik ez a pali és csak úgy elcsábít?! Ezt nem hagyom!! - ordította a végét Monoma. Még sosem láttam ilyenek és eléggé megijedtem.. mindig jóban voltunk de sosem vettem észre, hogy többet érezne irántam mint puszta barátság.
- Sajnálom, hogy nem vettem észre.. - kértem bocsánatot a földet kémlelve. Majd éreztem, hogy valaki megfogja a derekamat és közel húz magához és meg akar csókolni.. felnéztem és Monoma volt az.
- Ne... nem akarom.. - suttogtam erre Katsuki arcon ütött az öklével Monoma-t.-

-5 perc sok után észhez tértem.
-K-köszönöm Katsuki... De ugye jól van ? -Rohantam a földön fekvő Monomához, szerencsére jól van. Monoma fel kelt a földről és dühösen kisé csalódottan hagyott ott minket. És itt elsírtam magam. Katsuki rögtön megölelt és nyugtatás képen a hátamat simogata. Én csak össze sírtam a pólóját és szorosan öleltem.

- Miután meg nyugodtam vissza mentünk. És hát elég vörös lett az arcom vissza gondolva az előzökre...

Lehet, hogy tényleg teljesen beleszerettem Katsuki-ba..

-Monoma ott állt Tetsutetsu mellett és beszélgettek. Tetsutetsu egyfolytábban kérdezgette Monoma-t, hogy ki történt az arcával de ő mindig dühösen csak annyit mondott, hogy semmi köze hozzá. Majd amikor visszaültünk Conciencia-ékhoz Katsuki most mellém ült és az egyik kezét a hátamra tette és azt simogatta. Szerintem látta még rajtam, hogy rosszul érzem magam Monoma miatt.
- Folytathatjuk a live-ot? - kérdezte Conciencia kicsit halkan mire bólintottam egyet és folytattuk is.

- Nézzük a következőt... Most akkor Koharu és Katsuki együtt vannak ?
-Olvasta mosolyogva Conciencia.  Mire fülig pirultam. Szuper a mai nap folyamán csak pirultam és pirultam. -MÉG nem ! -Emelte ki a “még” szót Katsuki. Mire egy csomó ájuldozó szives emoji jött.
- Nézzük a köve- fagyott le Conciencia.

~ Conciencia szemszöge ~

- Nézzük a köve- Akadtam el... te jó ég ilyet kértek. De hisz...
- Mit ? -Szólalt meg kiváncsian Shouto.
- Azt akarják... Azt kérik... Hogy -Nevettem fel kínosan. Hogy tudnak ilyet kérni ? Eh...
- Hogy? -Szólalt meg most már Koharu.
- Költözünk össze Shouto-val. -Mondtam ki végül.
Shouto teljesen ledermedt.
- Hát akkor nincs mit tenni..  a rajongók kedvéért! - mondta Koharu. Én csak egy mérges pillantással jutalmaztam majd egyből Shouto-ra néztem aki egyre jobban kezdett pirulni majd én is elkezdtem.Szuper pirulok és pirulok. Annyira jó... Egyáltalán miért ?
- Jó... A rajongókért. -Mosolyogtam vérvörös arccal.  Mire Shouto csak rám villantot egy sexy mosolyt. Ezt úgy lefotóznám. Kezdet csillogni a szemem. Végül annyiba hagytam. A kamera úgy is veszi az egészet. Jutott eszembe hirtelen hogy újra és újra meg nézhetem a Katsuki és Koharu közt történteket.
-Mi a köv. Kérdés ? -Kérdezte Koharu.
- Máris mondooom - majd megnéztem mi a kövi és elmosolyodtam.
- Mond meg az őszinte véleményed Koharu-ról, mond el mit érzel íránt és ordisd ki a világnak hogy mit gondolsz róla - mondtam mire Koharu elpirult és Katsuki is.
- HEEE?! - kérdezte Katsuki mire kicsit felkuncogtunk.
- Na hajrá haver.. a rajongók kedvéért - mondta Shouto és rákacsintott Katsuki-ra aki ezt a műveletet egy gyilkos pillantással jutalmazta. Majd Koharu-ra nézett. -

- Na a nézzők kedvéért. -Néztem csillogó szemekkel Katsukira aki full vörös arccal ment a kamera elé. - Szerintem Koharu egy aranyos lány. Én szeretem őt. KOHARU A VILÁG LEGARANYOSABB ÉS LEGKEDVESEBB LÁNYA ! MINDEN KINCSNÉL ÉS PÉNZNÉL TÖBBET ÉR. Ő AZ EGYETLEN AKI MÉG NÁLAM IS TÖBBET ÉR ! KEDVES, OKOS, VICCES ÉS ŐSZINTE NA MEG KITARTÓ. IMÁDOM ŐT ! -Ordította a végét Katsuki. Úgy tudtam, hogy tetszik neki Koharu. Most mennék szívárványt hányni ez olyan aranyos volt és ezt az egész világ látta. A következő pillanatban Shouto törölte le arcomról az apró könnycsepeket. Míg Koharu sírva ugrot a full vörös Katsuki nyakába.
- Kedves nézők. Úgy látszik élőben közvetítetünk egy szerelmi vallomást. -Mosolyodtam el amin mindenki meg lepődött. Ritka ha mosolygok. De most ez megéri. -

~ Koharu szemszöge ~

-Amikor Katsuki bevallotta, hogy szerelmes belém nagyon örültem.. és amiket mondott rólam... annyira szeretem őt! Egyből a nyakába ugrottam.. majd amikor öleltem eszembe jutott, hogy élő adásban vagyunk.. teljesen elvörösödtem majd Katsuki piros íriszeibe néztem és szegénykém... ő is tiszta vörös volt.. magyarán mind a ketten rákvörös arccal álltunk a kamera előtt ami mindent közvetített.. hát igen.. egyből belefúrtam a fejemet Katsuki mellkasába, hogy ne lássák az arcomat. Majd egy kezet éreztem meg fejemen ami a hajamat simogatja. Szép lassacskán felnéztem és ahogy fejemet Kartsuki felé fordítottam le is csapott egyből ajkaimra. És ahogy éreztem nem is akart egyhamar elválni.
- Khm.. menjetek szobára! - mondta oda halkan nekünk Tetsutetsu majd ahogy abbahagytuk Katsuki-val a dolgunkat egyből Tetsutetsu melletti fiúra néztem akin látszott, hogy rohadt ideges.. egy kicsit meg is ijedtem tőle.. nem szoktam Monoma-t ilyennek látni. Majd amikor Monoma meglátta, hogy őt nézem egy “Tch-t” hallatott és ledobta a füzetét a földre és elindult a kijárat felé. Azon gondolkozdtam, hogy utána menjek-e de Katsuki magához ölelt én meg visszaöleltem.
- Khm.. nagyon aranyosak vagytok meg minden... de adásban vagyunk.. - jelentette ki Conciencia. -

Sztárok a láthatáron {BNHA}Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang