BNHA One-shotok [NEM LEHET KÉRNI]

Itt kikötni

Először is el kell mondanom, hogy imádok dalok alapján történeteket kitalálni, és ez valószínűleg mindig így lesz. Mindig le lesz írva a dal, és az előadó, valamint a  fejlécben is benne lesz.

5sos - End up here

Bakudeku
(Nincsenek képességek, valamint nem ismerik egymást Izuku-ék. Emellett kissé OOC is lesz)

A táncparketten mindenki tombolt, és teli torokból üvöltötte a zenét. A fal mentén csak néhányan álltak, sokan csak azért, hogy az utolsó korty italukat is elfogyasszák, majd visszamenjenek a színes fények közé.

Bakugou Katsuki is egy volt azok közül, akik csak unottan álldogáltak. Akarata ellenére rángatták el ide, és egyből ott is hagyták, majd mentek táncolni.

Piszkálgatta az inge ujját, majd amint ezt megunta, inkább az embereket kezdte fürkészni. Így sikerült elkapnia azt a pillanatot, amikor a szórakozóhely ajtaján egy zöld hajú fiú lépett be.

Az arca szeplős volt, a szeme megcsillant megcsillant a fényekben. A ruhája egyszerű volt, hiszen csak egy fekete, szűk farmer, és egy fehér póló volt rajta. Mégis, az egész lénye, ahogy magabiztosan lépett egyet előre, majd megállt egy pillanatra, és körülnézett...

Teljesen rabul ejtette Katsuki-t.

Hírtelen beleugrott a nyakába Eijirou, aki vihogva megszólalt.

- Na, mizu, Katsu? Prédád akadt?

- Hülye - lökte el magától, de sajnos a fiú már beleedződött ebbe, így gyorsan visszanyerte az egyensúlyát.

- Na, de most miért? Látom én, hogy tetszik.

- Nézz már rá! Lehetetlen, hogy egyáltalán beszéljen velem! - mordult fel.

- Dehogy. Hé, zöldike! - kiáltott oda a fiúhoz, aki egyébként már azelőtt is megindult feléjük.

- Helló - mondta mosolyogva, amikor odaért hozzájuk.

- Hali! Mi a neved? - kérdezte Eijirou, küszködve, hogy ne nevesse el magát Katsuki arcának a látványától.

- Baj - mondta kuncogva.

- Akkor én most egyedül is hagylak titeket - mondta a vörös, majd visszament táncolni.

Ezután Katsuki-nak szükséges volt valamilyen italra, hogy oldja a feszültséget, így letelepedtek a bárpultnál.

- Egyébként Midoriya Izuku vagyok - mosolygott az alacsonyabbik.

- Az egyik kanjit lehet Deku-nak is olvasni - mondta Katsuki, kissé hangosabban, mint akarta.

- Nem erre a reakcióra számítottam - kuncogott ismét azon az angyali hangján. - És te? Vagy hívjalak csak szőke sündisznónak?

- Bakugou Katsuki - biccentett egyet.

- Nos, Bakugou Katsuki - emelte fel a poharát, mire a magasabbik is így tett. - tetszik az inged! - koccintotta őket össze, szélesen vigyorogva.

*

Reggel Katsuki egy ismeretlen ágyban ébredt, körülötte valami édes, kívánatos illattal. Ahogy maga mellé nézett, egy mosolygó Izuku-t látott, aki a könyökén támaszkodott, és úgy fürkészte a mellette fekvőt. A nyakán néhány harapás és szívás folt látszott, amin Katsuki véletlenül ottfelejtette a tekintetét.

- A hátad rosszabbul néz ki - nevetett fel halkan a szőke arca miatt.

*

Azóta a két fiú együtt maradt, igaz, nagy nehézségek árán.

Sokan azt mondták Katsuki-nak, hogy Izuku valószínűleg el fogja hagyni és csakis valami pillantnyi elmezavar miatt van még vele.

Ezt a témát a zöld hajú mindig is egy csók kíséretében zárta le, annyival, hogy nem fogja elhagyni, a halál után se.

Valamint ott volt még a másik probléma is. Az, hogy maga Katsuki is úgy gondolta, hogy hozzá képest Izuku túl jó, és nem érdemli meg. Egy idő után persze a zöld hajú azt is a fejébe verte, hogy nem jobb nála semmiben, és hagyja abba a külsője miatta rémes gondolatok kiagyalását.

Ezután egy visszatérő vicc lett köztük az, hogy Izuku egy tízes, míg Katsuki egy hatos.

De még így is, ezek után a nehézségek után is, kisebb-nagyobb nehézségek árán, de örökké együtt maradtak.