BNHA One-shotok [NEM LEHET KÉRNI]

Ülj csak, legyél szép

Daya - Sit still, look pretty

Kirishima x reader

Kérte:
Aikichi

(Név) sosem volt nagyon lányos. A (hajszín) haját már 5 éves korában levágatta rövidre. Sosem viselt sminket, talán csak elvből, senki sem tudta, miért.

Az iskolai egyenruhája alatt is egy rövidnadrágot viselt, hiszen úgy sokkal magabiztosabbnak érezte magát.

Kirishima szeme pedig megakadt rajta, és már az első nap elkezdett vele beszélgetni, a lány pedig rövidesen a Bakusqaud tagja lett, ahogy ők hívják a kis csapatot.

A lány egy csoda volt.

Mintha egy álomból lépett volna ki, csakis Eijirou számára.

Kedves volt, okos, vicces, megértő, bátor, erős... egyszerűen férfias.

Kirishima olyan gyorsan beleszeretett, hogy őrültnek gondolta magát, amiért ilyen könnyen odaadta a szívét valakinek.

- Ei! - szólt rá (Név), amiért elbambult. - Figyelj már, Katsu már harmadjára ismételi el a feladatot!

Talán nem csak bátor volt, hanem egyenesen vakmerő. Ő volt az egyetlen, aki Katsu-nak merte hívni Bakugou-t.

- Ja, igen. Bocs haver, elbambultam - nevetett kínosan Kirishima, majd erősen koncentrált, hogy visszazökkenjen a tanulásba.

***

- Tetszik (Név), igaz? - kérdezte Katsuki, mikor a lány kiment hozni magának egy kis vizet.

- Mi? Hogy érted ezt? - játszotta egyből a hülyét Eijirou.

- Szerelmes vagy belé, te barom?

- Háát... Miért kérdezed? Te is? - lepődött meg Kirishima.

- Fúj. Nem. Ő az unokatestvérem - nézett rá undorodva a másik.

- MI?! - kiáltott fel meglepődve a vörös.

- Hallkabban, a faszba már!

- Miért nem mondtad?

- Sose kérdezte senki - vonta meg a vállát. - És úgy voltunk vele, hogy mindegy, tudjátok e.

- Még jó, hogy senki nem kérdezte! - bámult nagy szemekkel Eijirou. - Egyáltalán nem hasonlítotok! Se kívül, se belül!

- Apám oldaláról van.

- És? Segíteni szeretnél?

(Név) ebben a pillanatban lépett be.

- Miben kell segítség? - kérdezte.

- Ebben a példában - mutatott egy random feladatra a vörös. - Elég nehéz.

- Ó, az könnyű! Ezt elosztod ezzel, utána pedig kivonod ebből, az eredményt pedig megszorzod 165-tel.

***

(Név) az éjszaka közepén felriadt.

Már megint azok az ostoba rémálmok gyötörték.

A lány nem is bírt visszaaludni, így lement a konyhába, ahol az unokatestvérébe futott.

- Katsu? Mit csinálsz itt ilyen későn? - vonta össze a szemöldökét a lány.

- Öhm - nézett a pillanatra a nappali irányába zavartan. - Szomjas voltam. Viszek fel egy kis vizet.

- Félmeztelenül? All Might-os gatyában? Ami még kicsi is rád? - nézte meg jobban.

- Pofád lapos! Mintha te jobb lennél azzal a hülye pizsamáddal! - mutatott a Fat Gum mintás ruhákra.

- Na, mindegy. Nem bírok visszaaludni, inkább elmegyek fürdeni - indult meg a zuhanyzók felé.

- Oké! - kiáltott utána a szőke, majd előkapta a telefonját.

Gyere le a nappaliba.

***

Mikor (Név) egy törölközővel a fején kijött a fürdőből azt vette észre, hogy Kirishima ül a nappaliban.

- Ei? Miért vagy itt?

- Nem tudtam aludni - nevetett a fiú. - Te?

- Rémálmok - mondta kissé idegesen (Név).

- Szeretnél beszélni róla? - ütögette meg maga mellett a kanapét.

- Hát... Igen - sóhajtott a lány, majd leült.

Egy pillanatig csend telepedett közéjük, majd (Név) elkezdett beszélni.

- Már akkor fiús voltam, mikor kicsi voltam. Az előző osztálytársaim pedig ezt... furcsának találták. Akkor még nem tudtam tökéletesen használni a képességem. És így... elkezdtek bántani, mivel nem bírtam megvédeni magam. Még mindig nagyon félek attól, hogy valaki elkezd ezért bántalmazni engem... Csak azért, aki vagyok.

- Ó, ez... - kezdte a fiú, de a lány félbeszakította, és folytatta a beszédet.

- Mert én nem vagyok olyan lány, aki kirakatba való. Nem akarok elzárva élni, nem akarok magamnak egy szőke herceget. Nem akarom, hogy egy díjnak nézzenek az emberek. Azt pedig végképp nem, hogy gyengének.

Rövid csönd szállt a két fiatal közé.

- Szerinted... Ez baj? - suttogta lány.

- Nem! Sőt, szerintem nagyon is jó, hogy ilyen vagy! Ki bírsz állni magadért, és ez nagyon fontos. Aki pedig ezen változtatni akar, az nem is igazán téged akar, hanem azt, aki lehetnél.

A lány néhány pillanatig csak a fiú szemébe nézett, majd egy könnycsepp gördült le az arcán.

- Ei, én nem is tudom, mit mondjak. Te tényleg mindig eléred, hogy még jobban beléd szeressek - nevetett.

- Mi?

- Szeretlek, Ei! - mondta a lány, majd megcsókolta a sokkolt vöröst.

Miután Kirishima végre szóhoz bírt jutni, csak ennyit kérdezett:

- Sose változz meg (Név), jó?

Ezt pedig az olvasóknak küldöm:

Ti se változzatok meg! Legyetek azok, akik vagytok, és emlékezzetek rá, hogy mindig van valaki, aki melletetek áll!

...

De jó, hogy ezt két hónappal a Pride month után írom ki...