BNHA One-shotok [NEM LEHET KÉRNI]

Nem mintha kedvelnélek!

JPz Central - It's not like I like you

Female! Bakugou x Male! reader

Kérte:
AgotaWhite

Éppen az angol óra közepén történt, mikor (Név) azt érezte, hogy valaki figyeli.

Persze tudta, hogy ki is volt, így nem fordította oda a fejét, csak elmosolyodott, és a kezét, amin eddig támaszkodott, leengedte a padra, hadd élvezze ki a lány a kilátást.

Bakugou Katsumi elpirulva fordította az ablak felé a tekintetét, ahogy rájött, a fiú tudja, hogy őt figyelte, és még rá is játszott.

Hirtelen valami fejbevágta. Mikor lenézett egy apró papír darabkát látott, amire annyi volt írva órák után a tetőn.

Persze ezt csakis (Név) küldhette, az ő képessége nélkül nem lehetne odaküldeni a terem másik oldaláról azt a nyamvadt fecnit.

Katsumi mogorván nézett a lapocskára. Haragudott, hogy már csak ennyitől is felgyorsul a szíve.

***

(Név) ott várt fent a UA tetején, élvezte, ahogy a haját fújja a szél.

Mikor kinyílt az ajtó, kinyitotta a szemét, és végignézte, ahogy szerelme odasétál hozzá.

Igen, nyílt titok volt, hogy a fiú szerelmes Bakugou-ba, és az is, hogy a lány is, de ezt próbálja elrejteni.

(Név) csak figyelte, ahogy a coffos szőke hajú lány felé megy. A blúzán, mint mindig, most is ki volt gondolva egy gomb, a nyakkendő nem volt a nyakában. A szoknyáját meg sem próbálta lefogni a szél elől, úgyis volt alatta egy rövidnadrág.

- Miért hívtál ide? - kérdezte köszönés nélkül.

- Beszélni szeretnék veled - mosolygott rá a fiú.

- És miről?

- Rólunk. Szerintem össze kéne jönnünk - vigyorgott, ahogy végignézte, hogy Katsumi arca vörös lesz, és majdnem megfullad a semmiben.

- Dehogy kellene! Nem is kedvellek, te szarevő, idióta sniper! - kezdett üvöltözni.

(Név) felnevetett a sniper elnevezésen, még sosem hívták így. Tetszett neki.

- Nem kedvelsz?

Ennyit mondott, mialatt megragadta Bakugou karját, megfordította kettőjüket, és így a tető szélén álló vasrácsnak nyomta a lányt.

- Akkor miért veszed gyorsabban a levegőt? - kérdezte, ahogy közelebb hajolt.

Ahogy a testük összesimult, megérezte a lány szívének dobogását, ami inkább volt dörömbölésnek nevezhető.

Győzedelmes mosoly ült az ajkára, ahogy Katsumi arca elé hajolt, és nézte a levegőért kapkodó lányt, aki nem bírta róla levenni a szemét, és felkészült a csókra.

(Név) azonban nem akarta, hogy egy ilyen helyzetben történjen az első csókuk, így csak az arcát puszilta meg.

Bakugou ledöbbent, majd megsértődött, és ellökte magától a fiút. Már egy csókra sem futja?

***

Délután a parkban?

Jött következő nap az apró papírdarab.

Katsumi idegesen összegyűrte.

Akkor ez egy nem?

Ezt is.

Oké, értem én, hogy mikor kell abbahagyni.

Végül pedig ez is a kukában végezte.

***

Másnap Bakugou éppen a szobájában ült, mikor kinyílt az ajtaja, és (Név) lépett be.

- Mit keresel itt? - kérdezte elvörösödve.

- Téged - ment egyre közelebb a fiú.

A szőke felállt, hogy magabiztosabbnak tűnjön, de ez nem volt annyira könnyű, hiszen a szíve hevesen vert, a szemére szinte rászállt a rózsaszín köd.

Ismét a falhoz szorította a lányt.

- M-mondtam már, hogy nem kedvellek - mondta halkan, ahogy az összes büszkeség eltűnt a hangjából.

- Inkább ne hazudj! - emelt fel a háta mögül egy levelet.

Katsumi felismerte. Persze, hogy felismerte, ki rakna egy szerelmes levelet fekete borítékba rajta és Tokoyami-n kívül?

- Azt honnan? - hebegte.

- Mina találta, és megelégelte, hogy ennyit szenvedünk, így odaadta nekem - mosolygott fölényesen. - Tehát?

- S-semmi közöm ahhoz a szarhoz - tett egy utolsó kísérletet a lány.

- Aha, én meg nem tudok célozni - forgatta meg a szemét a fiú.

Azzal oldalra dobta a fekete levelet, ami egyenesen az ágy mellett csattant, majd megfogta Katsumi derekát, és megcsókolta.

A lány egy pillanatig lefagyott, majd gondolkodás nélkül átkarolta a nyakát.

(Név) felemelte az egyik kezét, és kihúzta Bakugou hajából a hajgumit, majd a levél mellé dobta. Beletúrt a lány puha hajába, aki erre egy kissé megremegett.

- Akkor végre hajlandó vagy arra, hogy összejöjjünk? - kérdezte a fiú, mikor elváltak egymástól.

Katsumi csak bólintott, és ismét (Név) ajkaira hajolt.