BNHA One-shotok [NEM LEHET KÉRNI]

Ő

Harry Styles - She

Endeavor x reader

Kérte:
Kiwi24Hun

Todoroki Enji, főállású hős, és csak másodállású apuka. Ha egyáltalán annak lehet nevezni. A férfi nem igazán törődött a gyerekeivel, addig a bizonyos napig, amíg meg nem ismerte (Név) (Vezetéknév)-t.

Akkor látta először a nőt, amikor egy reggel éppen az ügynöksége felé ment, (Név) pedig a lányát vitte iskolába.

A nő fehér inget és fekete öltönynadrágot viselt, magassarkúval. A haja egy kontyba volt fogva,  fülbevaló, és karkötő volt rajta, talán fehéraranyból. Eiji nem igazán tudta megállapítani.

(Név) leguggolt a kislánya mellé, majd adott egy puszit a homlokára. Azután sietve felállt, és el is ment az autójához.

Todoroki előtt pont akkor váltott a lámpa zöldre, ő pedig úgy gondolta, soha többé nem fog erre a nőre gondolni. Hiszen, miért is tenné? Egyszer látta, körülbelül fél percig, és a fejébe ragadna? Nevetséges.

***

Nem akart rá gondolni, de valahogy mégis ott volt a gondolatai között, mintha valami átkot küldtek volna rá. Az egy olyan nap volt, amikor nem járőrzött, csak irodai munkát végzett, így amikor megkérték, hogy vegye át a megérkező csomagot, megörült, hogy végre megmozgathatja a végtagjait.

Amikor leérkezett a recepcióhoz, és a nő fogadta, akit reggel látott, eléggé meglepődött. Akkor tudta meg a nevét, mert egy kis névtábla volt a mellkasa bal oldalán. A haja még mindig kontyban volt, de nem tűnt olyan tökéletesnek, mint reggel. A magassarkú látszott, hogy fel fogja törni a lábát, de nem igazán foglalkozott vele.

Amint meglátta Eiji-t felé nyújtotta a papírokat, és egy tollat.

- Itt írja alá, kérem! - mutatott egy kipontozott vonalra. A hangja magabiztos volt, és Eiji-nek hirtelen csak a "tökéletes" jelző jutott eszébe rá. Emellett azt is észrevette, hogy a nő körme teljesen rövidre le van vágva, de fekete festék van rajta.

Todoroki gyorsan lefírkantotta a nevét, és már meg akart szólalni, amikor a nő csak elvette tőle a papírokat, és a kezébe nyomta a dobozokat.

- Köszönjük a rendelést, további szép napot! - mondta, majd sietve távozott.

***

Így történt az, hogy Eiji beíratta az eddig magániskoláztatott gyerekeit ugyanabba az iskolába, ahova (Név) lánya járt.

A terve az volt, hogy reggelente majd látni fogja, mikor kirakja a gyerekeket, köszön neki, és valahogy beszélgetni fog vele, de ez nem igazán sikerült. A nő mindig sietett, mintha mindig késésben lenne.

Todoroki szemében pedig lassan olyanná vált, mint egy látkép. Semmit nem tudott róla, csak azt, hogy létezett. Akkor miért törekedett annyira, hogy megismerje? Ő maga sem tudta.

Néha csak el akart tűnni, a világ végére, mintha semmi gondja, vagy felelőssége nem lenne. Mintha elhajózna a semmiben, egyedül, mindent hátrahagyva. Senkinek nem szólna, esetleg valahol máshol egy új életet kialakítva magának.

Mert nem akart ezzel foglalkozni. Nem akart (Név)-vel foglalkozni. Mert az Isten szerelmére, nem is ismeri! Akkor mégis miért?

***

Évekkel később, Enji lemondott az egész ötletéről.

Még mindig úgy tekintett a nőre, mint egy álomra, de tudta, hogy már sosem fogja megismerni, és ez rendben volt. Néha el kell engedni a dolgokat.

De ez nem változtatott azon, hogy olyan sokszor gondolt rá. Hiszen, ő volt az a nő, akit nem is ismert, mégis mindig a fejében járt.

Remélem, nem baj, hogy ez a rész ennyire rövid, csak mivel Kiwi24Hun-nak 2 kérést is felírtam, úgy gondoltam, fele olyan hosszúra írom őket, mint szoktam, és az úgy kb egynek számít. 

Ezért elnézést kérek, és csak remélni tudom, hogy nem baj. Ha igen, nyugodtan mondd meg, és akkor a másodikat a szokásos hosszúságra írom ^^