Fájdalmas felismerés (2. rész)

864 25 1
                                    

Hátra néztem de csak a sötét utca volt mögöttem hisz utcai lámpa luxus. 

-Csak képzelődtem. -gondoltam magamban és tovább mentem.Úgy éreztem mintha figyelnének. Megint hátra néztem a telefonom zseblámpájával, de most se láttam semmit. Gyorsabban szedtem lábaim, de most már nem csak az az érzetem volt, hogy figyelnek, hanem, hogy követnek is.Egyre gyorsabban szedtem a lábaimat, szinte már futottam mikor zajt hallottam magam mögül. Hátra néztem, de semmit se láttam csak a sötétséget. Vissza fordultam és neki mentem egy alaknak. A félelem felül kerekedett rajtam és az egész testemen.Mozdulni se bírtam.

-E..Elnézést..-dadogtam és hátráltam.

-Ohh elnézem én. -röhögött fel, de nem túl emberi módon és jött felém. Azzal a lendülettel sarkon fordulva menekülésbe fogtam. Tudtam. Tudtam, hogy fut utánam, és, hogy biztos erősebb, hisz én lány vagyok, ő meg egy  méteres faszi. Szedtem a lábam ahogy bírtam, de hiába. Elgáncsolt én a földről néztem fel rá.

-Hagyjon békén! -fel akartam állni, de erőteljesen vissza lökött és rám mászva lefogott. Remegtem, minden porcikámat át itatta  félelem.

-Kis csillag..-hajol fülemhez- mától az enyém vagy. -súgja fülembe. Az orromhoz/számhoz nyomott egy rongyot. Minden elsötétült előttem. 

Arra ébredtem fel, hogy rémálmom van. De..a tegnap este...olyan valóságos volt. Na nem számít. Ki másztam az ágyból és felöltöztem. Le mentem a konyhába, összedobtam egy pirítóst és öntöttem narancs levet. Komótosan reggeliztem miközben telefonoztam, böngésztem az instát és jött egy ismeretlentől egy üzenet. Megnyitottam. Olvasva a sorokat, majdnem megfulladtam a pirítós darabba. 

Az üzenet:

"Kis csillag, remélem emlékszel erre a névre.Tegnap este eléggé vadul ellenkeztél a dolgok ellen, pedig tudtad, hogy előlem nincs menekvés. Tudom, hogy tudod ki vagyok, és remélem emlékszel mit mondtam tegnap este. Nos, az úgy is lesz, de ki tudja mikor ugrok be csak úgy. Számíts rám mindig. Addig is ne feledd: bármit csinálsz figyellek, mindent tudok rólad, ne akard, hogy rossz vége legyen."

Ezt olvasva remegni kezdtem, nem tudhatom mit akar tőlem. Igen ismerlek, mindig számítani fog rád, Bradley Black.

Gyilkos vágyakDonde viven las historias. Descúbrelo ahora