– A fene se gondolta volna, hogy még egyszer itt kötünk ki – jegyezte meg Katsuki, ahogy lelépett a betonpályára – Kibaszott Chicago.
– Ne szidd már ennyire, csak gyomorrontást kaptál a helyi kajától... – sóhajtottam fáradtan, miközben Denkit is leráncigáltam a gépről.
– De ételmérgezés is lehetett volna!
– (Név), Bakugo, erre tényleg semmi szükség nincs... – tiltakozott Denki, de egyikünket sem hatotta meg.
– Ha eddig nem fordultunk vissza, most se fogunk – mondtam egyszerűen.
– Azt sem tudom mit mondhatnék Shotonak... mi van, ha fel sem fog ismerni még így se? Ha már elfelejtett?
– Ha elfelejtett, bucira fogom verni a képét – morogtam.
– Ha előbb meg nem ölöm – tette hozzá Bakugo.
– Azt azért ne!
– Akkor jobb, ha beszélsz vele.
– Ne, könyörgöm!
A reptéren odébb mentem, hogy hívjak egy taxit. Bakugo addig Denkivel maradt, és az épület falánál ácsorogva láttam, hogy ő is igyekszik lelket önteni belé.
– Öt perc és itt van a taxi, jobb ha kimegyünk – mentem vissza hozzájuk.
Mire a hotelhez értünk, Denki magánkívül volt.
– (Név), ez nekem nem fog menni, kérlek, menjünk csak haza, és felejtsük el...
– El akarod felejteni Shotot? – néztem rá, mire megdermedt.
Megragadta a kezemet, és némán megrázta a fejét.
– Na hát akkor meg! Nem hagyom, hogy végigszenvedd az egész életed emiatt. Ha szereted, tegyél róla, hogy ő is tudja.
– Vissza fog utasítani... olyan kínos lesz, hogy bele fogok halni...
– Hidd el, hogy jobb lesz, miután elmondod neki – nyugtattam, ahogy kisegítettem a kocsiból.
A portán Shoto és Monoma már ott voltak.
– (Név), mi történt, hogy ilyen hirtelen idejöttök? – kérdezte Neito, látványosan észre sem véve Bakugot, aki hasonlóképp viselkedett.
– Beszélnünk kell veled, felemás – fordult Shoto felé.
– Nem vagyok felemás... és miről lenne szó?
– Ezt szeretném hatszemközt lerendezni – mondtam.
– Öhm... kiket akarsz kihagyni? – kérdezte Neito.
– Téged és Katsukit.
A két szőke hajú olyan utálattal meredt egymásra, mintha kötelező lenne.
– Rendben... de veled nem fogok beszélni – mordult rá Neitora Katsuki.
– Heh! Máris beszéltél velem.
– Pofád lapos!
– Örülnék, ha nem beszélnél így velem!
– Oké, menjünk, mielőtt megölik egymást és itt tart minket a rendőrség tanúnak – fogtam meg a másik kettő karját, és berángattam őket a liftbe.
Mikor felértünk a hotelszobába, és Shoto becsukta maga mögött az ajtót, rögtön felém fordult.
– Szóval, milyen megbeszélni valótok van velem? Gondolom, Kaminari-san nem véletlenül jött veled.
YOU ARE READING
Neked énekelek [Bakugo X Reader] - [BEFEJEZETT]
FanfictionA globálisan elismert énekes, Bakugo Katsuki az egész világot meghódította különleges, új stílusú dalaival. Emberek százezrei bálványozzák, hiszen ki ne vágyna egy jóképű, kedves tekintetű, gyönyörűen éneklő fiatal férfira? A válasz egyszerű: (Név)...