Vércukor {JiKook ff} (Befejezett)

Elfajzott vadállat

~Jimin szemszöge~

Az igazgatóiból kiérve a lépcső felé baktatunk, ahol Jungkook hátranéz, majd visszafordul felém és felemel. Némán tűröm, hogy lecipeljen a lépcsőfokokon, miközben a nővérem mögöttünk lépked és megpróbálom a vörös foltokat eltüntetni az arcomról. Amikor leérünk, könnyedén letesz a krássom és büszkén feszít, de nem engem néz, hanem megint Jiae-t... Aki a következő kanyarnál baszik leválni rólunk, pedig errefelé van az orvosi és neki rohadtul nem kéne velünk jönnie zavarkolódni.

- Te meg hova jössz? - kérdezem a tesómat értetlenül.

- Elkísérlek. Légy hálás, amiért megvédelek tőle - mutat Jungkookra, mire ő értetlen fejet vág és lazán átkarolja a vállam:

- Miről beszélsz? Jimin velem van a legnagyobb biztonságban, hiszen én vagyok a szerelme.

- Ha megtámadod a szerelmed, hogyan bánsz az ellenségeiddel? - vonja fel a szemöldökét primadonnásan, mire Jungkook lefagy, aztán bizonytalanul visszakérdez:

- Hogy érted? Minden vámpír iszik a párjából...

- De az iskolában nem isznak vért, mert tilos és nem akarják bajba sodorni vagy legyengíteni a szerelmüket - mondja a nővérem, nekem meg azonnal leesik, hogy csak megpróbálja befolyásolni a krássomat, nehogy még egyszer elélvezzen a szobatársnője előtt - De persze az önző vámpírok, akik nem tudják, milyen igazán szeretni valakit, simán végignézik, ahogy miattuk botladoznak a partnereik hulla sápadtan... főleg, hogy Jimin még beteg is.

- Ez csak cukorbetegség - szólok közbe, mert Jungkook köpni-nyelni nem tud - Nem vagyok halálos beteg...

- Jimin élvezte, ahogy a vérét vettem - jelenti ki a "párom", mikor magához tér és úgy tűnik, kezd elege lenni - És te is élvezted, Jiae.

A nővérem egy pillanatra zavarba jön, ami nála elég ritka, de aztán visszatér az idegesítő énje:

- Nem élveztem, mert irdatlan ciki helyzet volt! Amúgy meg tuti, hogy miattad támadták meg Jimint.

- Hogy miattam?? - háborodik fel Jungkook is.

- Igen, miattad! - mutat rá Jiae agresszívan, gondolom, a mensi miatt... - Érdekes mód eddig egyszer se történt vele ilyesmi, mert nem ismeri őt senki...

- Kösz - szólok közbe, ő meg zavartalanul folytatja:

- De miután összejöttetek, szinte azonnal megtámadja valaki, aki ráadásul valószínűleg egy féltékeny lány! Mégis mi miatt lehet ez, hmm?? Csak nem a suli legnépszerűbb diákja miatt, aki történetesen te vagy??

- De hiszen csak neked mondtuk el - mutat rá Jungkook frusztráltan - Nem sokáig lennék a legnépszerűbb, ha megtudnák, hogy egy fiúval vagyok együtt...

- Ez nekem is eszembe jutott - szólalok meg halkan, mire mindketten felém fordulnak, mintha most vennék észre, hogy itt vagyok - Mármint az, hogy egy féltékeny lány volt. Kiknek mondtad el, hogy... járunk?

- Senkinek, csak Nanának - vonja meg a vállát - Ő a legjobb barátnőm és szuperkedves. Sose tenne ilyesmit senkivel, de főleg nem az én testvéremmel.

- Akkor talán ő elmondta valaki másnak, aki viszont már simán megtámadná Jimint - néz Jungkook Jiae-re összevont szemöldökkel - Mielőtt engem hibáztatsz mindenért, magadba nézhetnél egy kicsit! Minek kellett elkotyognod azt, ami nem másokra tartozik?

- Nem hiszem, hogy elmondta volna valakinek... - motyogja a nővérem kissé bizonytalanul, amiből egyértelművé válik, hogy baromira nem mondta ennek a Nanának, hogy titkos az infó...