Vércukor {JiKook ff} (Befejezett)

Befejezés

Igen, kiraktam az utolsó részt, amolyan epilógus-féleséget így fél év után... bocsánat, hogy eddig tartott.😅❤️

~Jimin szemszöge~

- Biztos, hogy ezt akarod? – kérdezi Jiae a busz előtt állva, ami hazavihetne engem is. Hazavihetne, de én Jungkookkal megyek...

- Egészen biztos – mondom ajkamon halovány mosollyal, ami egyszerre boldog és kissé szomorú is, hiszen nem fogom a családomat látni egy ideig. A homofób faterom nem repesett az örömtől, mikor elmondtam nekik, hogy kivel vagyok.

- Majd írj... - sóhajt testvérem szomorkásan, aztán próbálja összeszedni magát – Aztán nehogy azt hidd, hogy megszabadultál tőlem! Sokat fogunk mi még találkozni!

- Jó... - egyezek bele mosolyogva, mire Jungkook gyengéden átkarol, így viszont magára vonja a nővérem figyelmét:

- Te meg vigyázz az öcsémre, vagy meghalsz!

- Persze, hogy vigyázok rá! – szorít magához a pasim kicsit erősebben, ami jól esik. Imádom, ha megszorongat – Az utolsó évet a házamban töltöm vele magántanulóként, mert ti már végeztetek a sulival. Szerinted nem azért teszem ezt, hogy vigyázzak rá?

- Van sejtésem, hogy miket fogtok otthon együtt átvenni... - válaszol olyan fejjel, amiből már tudom, hogy valami mocskos dolgon jár az esze, így enyhén elpirulok. Egyszerűen képtelen leakadni a témáról... - Még jó, hogy a gazdag családodnak hála van egy kéjlakod, ahol Jimint majd jól...

Hirtelen beindítja a sofőr a busz motorját, így csak leolvasni tudom a nővérem szájáról az utolsó szót, de így is rendesen elvörösödöm. Sose bírtam a sulibuszos sofőrt, de ezegyszer hálás vagyok neki, hogy cenzúrázta nővérem mocskos mondandóját, így nem hallgatta végig mindenki...

- Jiae, gyere már! – lépdel le a kissé régies busz lépcsőin Doyeon, a nővérem csaja – Itt akarsz maradni, hogy lekésd a buszt és megúszd a nyalást, mi?!

- Inkább ezer évig pinát nyalok, mint hogy még egyszer a meleg kisöcsém orgazmusát átélve élvezzek bele a bugyimba a szobatársam előtt! – kontráz rá nem túl visszafogottan, mire mindketten elröhögök magukat, Jiae pedig megfogja a barátnője kezét és fellép a buszra. Persze a busz motorja miatt jó hangosan mondták, így tuti hallotta mindenki...

- Halkabban... és fúj – fejezem ki nemtetszésem zavartan, bár igazából örülök nekik. Nem őt szemelte ugyan ki magának a nővérem, de nála jobbat nem találhatott volna. Ugyanolyan hülye perverz humoruk van és nagyon sokat nevetnek együtt. Tudom, hogy jól fog bánni a tesómmal.

- Hát akkor... sziasztok! – köszön el Jiae ránk nézve és érzem, hogy elérzékenyült a búcsú miatt. Eddig mindig együtt voltunk, így ez elég nagy változás lesz.

- Sziasztok! – köszönünk kórusban, a busz ajtaja meg becsukódik és elindul kifelé az iskola területéről. Hosszan integetünk utánuk és még akkor is nézem a távolodó buszt, amikor már aligha láthat a nővérem.

- Megleszel nélküle? – kérdezi Jungkook kicsit aggódva, miközben a hátamat simogatja. Észre se vettem, hogy bekönnyezett a szemem... Sokat veszekszünk, de azért nem kérdés, hogy jó testvér és szeretjük egymást.

- Persze – válaszolok pislogva párat, hogy ne kezdjek ténylegesen könnyezni, mint amikor olyan érzékien préseli ki élvezetem a testemből, hogy elsírom magam örömömben – Amúgy is nehéz volt mindig egyeztetni vele, hogy mikor szexelhetünk a szobánkban...

- Más örülne az ingyen orgazmusnak – mondja viccelődve, mire elmosolyodom – Ő meg mindig le akarta rövidíteni egy órára nekünk.

- Jó, hát ki kellett mennie addig a szobájából, hogy ne érezze, ahogy... - harapok ajkamba, kezem pedig automatikusan kúszik fel szerelmem dagadó mellkasára, miközben megpróbálok ártatlanul felpislogni rá, de érzem, hogy a szemem megtelik buja vággyal. A legrosszabbat hozza ki belőlem ez a pasi...