ꜱᴛɪɢᴍᴀ

/Azt hittem, te más vagy\

*2 hónap múlva*

Jungkook

Taehyung nélkül vagyok itthon, mert ő éppen dolgozik. Még mindig kissé furcsa ezt a helyet, az otthonomnak neveznem.

Taehyunggal ebben a 2 hónapban egyre közelebb kerültünk egymáshoz.

Végtelenül hálás vagyok neki, hiszen megmentette az életemet. Többé nem gondolok Jiminre, és ez így van rendjén.

Nem igazán mozdultam ki eddig a kertbe. Próbáltam betelni a ház látványával, és megismerni ezt a hatalmas épületet, de most úgy gondolom, hogy itt az idő körülnézni kint is.

A nappaliban elhelyezett kanapéról felálltam, majd a cipőmet és a kabátomat felvettem, és a kilincshez nyúltam.

A friss levegő bekúszott szagló járatomba, és egy hatalmasat szippantottam belőle.

A hatalmas kert, márcsak a látványa miatt is mosolyra húzódott a szám. Felindulásból a harmatcseppes fűbe vetettem magam, és a kék égboltot kémleltem.

Istenem..annyira szerencsés vagyok,hogy itt van velem Taehyung

A gondolat miatt elmosolyodtam, majd behunytam szemeim.

De mégsem volt olyan kellemes, hiszen Jimin dühös szempárja nézett vissza rám.

Kipattantak a szemeim.

Már a gondolataimban sem lelhetek békére.

A hasamra tapintottam.

És itt sem..

Pillantásom az előkertben lévő hinta felé fordult. Szinte szaladtam felé.

Annyira szabadnak érzem magam...nem érdekel ha a hintázás gyerekes. Végre azt csinálhatok amit szeretnék.

A hintába majdnem, hogy nevetve pattantam be, és kezdtem magam lökni, előre hátra.

' Az élet olyan, mint amikor hintázol. Magasba emelkedsz, aztán zuhanni kezdesz, de van egy pont, ami után a hinta megáll, vagy újra a magasba emelkedik. Hajthatod tovább, vagy tétlenül várhatod, hogy megálljon. Ha tovább hajtod akkor is lesznek még mély pontok és ha gyenge vagy, nem fogsz tudni tovább hintázni. De lehet épp mások állítják meg a hintát vagy mögéd állnak és meglöknek, segítenek, majd visszahúznak.  Hajtsd bátran a hintád, ameddig lehet, légy merész, ne félj attól, hogy kiesel. Mert mi van ha kiesel? Újra felülsz. Bár nem lesz ugyanaz és a régi, de megpróbálod tovább hajtani. Újra és újra. Érzed az arcodba vágó szelet, a magasságot és azt, hogy nem tudsz leállni, mert nem hagyhatod abba, még akkor se, ha zuhansz. Tudod ott az a pont amikor megint emelkedni kezdessz és csak megint magasabbra jutsz, mint eddig.'
id." "

A hintázásból kifolyólag mélyen elmerültem gondolataimban. Mondhatni filozofálgattam erről.

Egy kutyaugatás hasított a levegőbe.

Nahát! Egy kiskutya száguldott sebesen a kertbe körbe-körbe, majd beszaladt az ajtón, amit ezek szerint elfelejtettem becsukni.

Körülbelül 6 hete vagyok itt, de még egyszer sem láttam.

Ekkor tűnt fel a kert másik végében elhelyezett kutyaház.

Ez nagyon sok mindent megmagyaráz, ezért sem értem, hogy Taehyung miért nem beszélt róla.

A hintát otthagytam, majd a kiskutya után indultam kíváncsian.