Harmadik rész; Negyedik fejezet

25 2 0
                                    

Szoba a Hofferson-házban.
Hofferson, Hoffersonné, Gusztáv jön

HOFFERSON Ez a csapás, gróf úr, oly hirtelen jött, hogy rá sem értünk értesítni lányunk. Nagyon szerette a bátyját, Dagurt. S én is - de születünk és meghalunk mind. Későre jár - lányom ma már le sem jön: ha nem tisztel meg, gróf úr, bizton én is egy óra óta az ágyamban volnék.

GUSZTÁV A gyászban nem való beszélni a nászról. Jó éjt, madame, kézcsókom Asztridnak.

HOFFERSONNÉ Reggel korán kikémlelem, hogy érez. Ma éjjel bánatába zárkózott.

HOFFERSON Én, Gusztáv úr, előre biztosítom lányom szerelmét: azt hiszem, hajol majd atyai szómra, sőt nem kétkedem. Asszony, keresd föl, mielőtt lefekszel, közöld vele Gusztáv fiunk szerelmét, és mondd neki - figyelj -: ezen a szerdán - hopp, várj kicsit, milyen nap van ma?

GUSZTÁV Hétfő.

HOFFERSON Hétfő! Aha. Így szerda túl hamar lesz. Csütörtökön hát - mondd: csütörtökön oltár elé vezeti e nemes gróf. Kész addig ön? Hogy tetszik e hamarság? Nagy zajt nem is csapunk - pár jóbarát csak, hiszen Dagur halála oly közel van s még azt hihetnék, hogy nem is szerettük a mi öcsénket, hogyha vigadoznánk. Öt-hat barátot meghívunk magunkhoz, és semmi több. Szóval helyes: csütörtök?

GUSZTÁV Bár lenne holnap már ez a csütörtök.

HOFFERSON Jó, most siessen - hát csütörtökön. Menj Asztridhoz, mielőtt lenyugszol, készítsd el, asszony, nászra az arát. Parancsoljon, olyan késő az óra, hogy már korán lesz nemsokára - jó éjt.

Elmennek

Romeo és JúliaDonde viven las historias. Descúbrelo ahora