28. fejezet - A kiállítás

69 10 0
                                    


Lia egész este repesett a boldogságtól. Végre egyenrangú partnernek érezte magát Patrik mellett. Nem csak a ruhája miatt, amiben valóban ragyogott, hanem azért is, mert amióta felvetette az ötletét a férfi, majd a taxiban még elárulta, hogy tulajdonképpen egy közös vállalkozásban gondolkodik, az ő közös vállalkozásukban, Lia biztos lett benne, hogy igent fog mondani. Úgy érezte, megbízhat a férfiban, s talán az elmúlt hónapok azt is bebizonyították, hogy együtt is fognak tudni dolgozni, s ezzel az érzéssel, már teljesen más volt Patrikkal, bárhol is megjelenni. Kezdte úgy érezni, valóban valami új kezdődik el az életében, s bár Patrik nem a kezét kérte meg, mégis, egy ilyen döntés, csak azt jelentheti, merengett el rajta, boldog mosollyal, hogy a férfi hosszú távon gondolkodik benne. Ez a felismerés egy végtelen nyugalommal töltötte el, s a taxiban, Patrik vállára hajtva fejét, egy boldog jövő kezdett megelevenedni előtte, amit, mintegy megerősítve, Patrik megfogta a kezét, s onnantól kezdve nem is engedte el, ami egy biztonságot adó érzés volt számára, az első komolyabb közös jelenésük előtt.

Hunorral soha nem jártak kéz a kézben, még a kapcsolatuk elején sem, nem is emlékezett arra Lia, hogy valaha is andalogtak volna szerelmesen, pedig előtte Joe-al teljesen megszokott dolog volt, de Hunor máshogy képzelte a szerelmet. Neki inkább birtoklást jelentett, ahogy Lia egy idő után megfogalmazta magának, így csak akkor tette a vállára a kezét, vagy csókolta meg, ha azzal üzenni akarta a külvilágnak, Lia hozzá tartozik. Egyébként kerülte a meghitt érintéseket, ha társaságban voltak, ami bár hiányzott neki, de egy idő után hozzászokott... Nem volt, mit tennie. De ez most teljesen más volt.

Szerette volna megölelni Patrikot, de ehelyett csak az arcát nézte szerelmes tekintettel, miután elhúzódott tőle, a kiszállásra koncentrálva, mert közeledtek a cél felé. Patrik egy ideje már nem borotválkozott, ismét a borostás korszakát élte, mint amikor, először találkoztak, de miután Lia rákérdezett, megnyugtatta, ne aggódjon, nem fog szakállat növeszteni, mert azt nem szereti. Liának valójában teljesen mindegy volt, mert rájött, ő mindenhogy szeretné, bár a borosta néha kidörzsölte az arcát, ha nagyon belemerültek a csókolózásba, de egyébként nagyon szexinek tartotta.

Amikor végre megálltak a kiállítás helyszínéül szolgáló patinás épület előtt, Iván már várta őket, de csak azért, mert egyedül jött, és nem volt kedve még bemenni, így ő volt az első, aki szembesülhetett az új Liával, amikor Patrik kisegítette őt az autóból. A lány imádta, amit látott Iván arcán, és nagyon jól szórakozott rajta. Igen, ezekre a pillanatokra vágyott kezdettől fogva, érezni akarta, hogy illik Patrikhoz, hogy egyenrangú félként tekintenek rá, s nem úgy, mint egy utcán felszedett nőcskére, mert tudta jól, hogy Iván csak ezt látta benne, megismerkedésük pillanatától, és soha nem rejtette el véleményét arról, hogy nem örül Patrik új kapcsolatának.

– Nagyon dögös vagy... – buggyant ki belőle ösztönösen, amint meglátta őt.

– Köszönöm – válaszolta Lia nagyvonalúan, miközben belül óriási elégtételt érzett magában. Patrik meg is szorította a kezét, tudva, mennyire fontos ez az este a lánynak, hiszen most jelennek meg először, mint egy pár, együtt. Valójában eddig is hívta, de nem igazán tudta elcsalni magával a lányt, egy-egy kisebb találkozó kivételével, ezért is igyekezett mindent megtenni azért, hogy Lia jól érezze magát, s ezért sem eresztette el a kezét, csak az üdvözlések erejéig. Patrik is érezte, most mintha megváltozott volna minden, valahogy sokkal meghittebb lett a kapcsolatuk. Úgy tűnt, a lelkük is megérkezett egymáshoz.

Ahogy lépkedtek befelé, már a bejáratnál a kampány plakátja köszönt rájuk, melyen Patrik is ott mosolygott. Lia meg is szorította a kezét, jelezve, hogy észrevette, majd meg is álltak egy pillanatra, hogy jobban szemügyre vegyék, miközben, akik újonnan érkeztek, odalépve melléjük, üdvözölték őket. Ekkor Patrik mindenkinek bemutatta Liát, mint a barátnőjét. Lia érezte, hogy a szívét egyfajta melegség járja át. A szerelem és a büszkeség keveréke, mert nagyon büszke volt arra a férfira, aki mellett állhatott, és csak remélni tudta, hogy valamennyire, a férfi is ugyanezt érzi vele kapcsolatban. A terem már majdnem megtelt. A kampányban felkérést kapott neves személyek számára az első sorok voltak fenn tartva, így Patrikékat is odakísérték a hostessek, miközben megannyi szempár szegeződött rájuk, amitől Lia kissé feszengett, de a férfi egy percre sem engedte el a kezét, magabiztosan vezetve a lányt. Egy, a kampányban szintén szerepet vállaló, s már idősebb zenész-énekes és felesége mellett kaptak helyet, ami kicsit ijesztő volt Liának, tudva, milyen páratlan életút áll a férfi mögött, akinek a zenei díjak mellett, állami kitüntetésekkel is elismerték már teljesítményét. Patrik le is kezelt a férfival, üdvözölve a feleségét is, majd bemutatta Liát is nekik, miután azonban még meglátott néhány ismerőst, elindult köszönteni őket, ekkor Lia már nem ment vele, inkább leült a helyére és próbált észrevétlen maradni. Szerencsére pár perc múlva megjelent egy konferanszié, aki köszöntötte a megjelenteket, majd behívta az egész kampányt megszervező és a családon belüli erőszak ellen küzdelmet folytató civil szervezetek képviselőit, hogy kezdetét vegye a rendezvény.

Lány az esőbenDonde viven las historias. Descúbrelo ahora