Lány az esőben

30. fejezet - Kellemetlen találkozás

– Mi volt az az összeölelkezés a kozmetikában, ennyire jó viszonyban vagytok? – kérdezte érdeklődve Patrik, Sacira utalva, amikor kiléptek kéz a kézben a szalon ajtaján, miközben épp egy férfi érkezett, két gyerekkel az oldalán. A találkozás elkerülhetetlen volt, s láthatóan mind a ketten meglepődtek. A gyerekek ocsúdtak először, akik ártatlanságukban apjuk felé fordulva mutatták.

– Apa! Lia!

Ebben a pillanatban Lia és a férfi is zavarban volt a kialakult helyzet miatt, miközben Szemi haragudott a feleségére, amiért nem említette neki, hogy Lia is a vendégei között lesz, mert akkor biztosan nem jött volna ma érte. A gyerekek eközben már kirántották kezüket az apjukéból és nagy mosollyal Lia felé lendültek, átölelve a lábát.

– Sziasztok! – nézett a gyerekekre Lia mosolyogva, majd ösztönösen leguggolva hozzájuk, megölelgette őket, adva mind a kettőnek egy-egy puszit, majd kissé magához térve a meglepetéstől, e rövid intermezzo után, felállt, és Szemi felé is igyekezett kipréselni magából egy rövid sziát, amit Szemi szintén röviden, és Patrikról tudomást sem véve viszonzott, majd mentegetőzve, hogy siet, maga után húzva a gyerekeket, besietett a szalonban.

Patrik eközben csak állt, követve az eseményeket, úgy érzékelve, hogy itt most mindenki kellően zavarban van a gyerekek kivételével, akiknek a viselkedése elárulta, hogy itt nem egy futó ismeretségről lehet szó, hanem annál többről. Miután továbbindultak Lia menet közben átfogta Patrik derekát és a vállához bújt, mintegy védelmet keresve, de nem mondott semmit, csak hallgatott mélyen, még az események hatása alatt állva, így csendesen lépkedtek egy darabig, majd a férfi nem bírta tovább és kérdezett.

– Elmeséled, hogy mit láttam az előbb? Kik voltak ők? – Patrik hangja halk volt és nyugodt, ám érezhetően várt egy magyarázatot mindarra, amit látott.

– Ő Szemi, Hunor legjobb barátja – válaszolta Lia, mert érezte, hogy most nem hallgathat, de nem nézett Patrikra, hanem továbbra is védelmet keresve bújt a férfihoz.

– És mit keres itt? – érdeklődött tovább a férfi, miközben érezte, hogy kezdi elhagyni a nyugalom, a hallottaktól.

– Itt dolgozik a felesége – felelte Lia nem tudva, hogy mit fog kiváltani Patrikból, amit most elmond számára.

– Ő a kozmetikus, akihez jársz, ha jól sejtem...

– Igen.

– ... és nem érezted úgy, hogy ezt el kellene mondanod nekem? – állt meg Patrik, és csalódással a szemében nézett Liára.

– Nem számítottam arra, hogy találkozni fogok velük – felelte Lia, bocsánatkérőn –, és nem is tudtam, hogy itt dolgozik Saci, amikor először jöttem a szalonba, utána pedig azt gondoltam, tudom majd kezelni a helyzetet, de lehet, hogy hibáztam, ne haragudj. Nem akartam elhallgatni előled, csak olyan egy hülye helyzet ez az egész, és Saci megígérte, nem mondja el, hogy itt lakom. Azt pedig végképp nem tudtam, hogy Szemi is feltűnik itt. Rá én sem számítottam. Most találkoztam vele először – magyarázkodott a lány.

– És ki lesz a következő, talán a volt barátodra is számítani lehet? – vetette fel Patrik.

– Remélem nem mondják el neki – sóhajtotta Lia, megölelve a férfit, úgy mint aki attól fél, hogy elveszíti. – Szeretlek Patrik, nem akarom, hogy ez közénk álljon. Sajnálom, hogy ez történt, de nem én akartam ezt, valahogy így alakult. Annyira boldog vagyok veled... – próbálta enyhíteni a kezdődő feszültséget, amely egyre inkább megjelent közöttük.

– Én is szeretlek, tudod, de nem voltál őszinte hozzám. Van még valami, amit elhallgatsz előlem?

– Nem. Nincs. Én mindig őszinte vagyok, de úgy gondoltam, jobb ha nem beszélek azokról, akik a múltamat jelentik... Én sem szeretnék hallani a te volt barátnőidről, csak azért nem hozom szóba. Én próbálom megoldani ezeket egyedül. Többet nem jövök ide inkább, keresek egy másik helyet, ha neked úgy jobb – igyekezett korrigálni magát Lia, hogy érezze a férfi, nem ragaszkodik a régi kapcsolataihoz.