Scott×Reader - We found love in the hopeless place

1.2K 65 20
                                    

Scott Lang×Reader - We found love in a hopeless place

!!!!!!!!ENDGAME (VÉGJÁTÉK) SPOILEREK!!!!!!!!!!!!!

Y/N - te neved

-Ugyan Sam! Szerintem jó srác! - hallottad Stevet.
-Szerintem meg idegesítő - válaszolt Sam.
-Kiről van szó? - kérdezted.
-Tik-tak-ról - mondta Sam.
-Scott Langről - válaszolt rendesen Steve.
-Fogalmam sincs ki ő - ráztad meg a fejed.
-Hát most megismerheted, ugyanis ide jön - morogta Sam.
-Rendben - vontál vállat.
És tényleg, pár pillanat múlva belépett egy ember. Barna haja volt, barna szeme, arcát enyhe borosta keretezte. Szeme boldogan csillogott, holott mosoly nem volt látható az arcán. Mintha minden lassított felvételként történt volna…
-Sziasztok - mosolyodott el.
-Tik-tak - biccentett Sam.
-Mr. Lang, örülök az újbóli találkozásnak - köszönt Steve.
-És te, virágszál? - nézett rád.
-A nevem Y/N L/N - mutatkoztál be.
-Scott Lang - rázta meg a kitartott kezedet.
Így kezdődött el egy barátság. Meg kell, hogy mondjam, ilyen barátságot még nem láttam. Annyi mindent átéltetek együtt…
De aztán beütött a baj. Ő és Hope, meg az apja elmentek kísérletezni. És senki sem jött vissza. Se ő, se Hope, se Hank. Tudtad mi történt. Láttad saját szemmel és a tévében is. Napokig, sőt hetekig sírtál. Szeretted őt, nagyon is. És a tudat, hogy ő nem volt többé… elszomorított, depresszióba taszított. És nem tudtál visszaállni abba a megszokott életbe. Egyszerűen képtelen voltál rá. Öt éven keresztül kijártál azokhoz a feliratokhoz, amelyeket az évek során elhelyeztek az eltűntek neveivel. Minden nap gondoltál rá és minden nap azt kívántad, hogy bárcsak veled lenne.
Aznap is ugyanígy kimentél a felirathoz és letérdelve elé leraktad a gyertyát és a virágot.
-Scott… bárcsak itt lennél - suttogtad, majd felálltál, de beleütköztél valakibe. - Sajnálom, nem akar… - néztél fel, de nem tudtad befejezni, ugyanis ledöbbentél.
-Y/N? - hallottad meg azt a hangot, amelyre öt évig vártál.
-Scott… - emelted a kezedet a szád elé és könnyezni kezdtél. - Scott, te élsz… Azt hittem meghaltál… - sírtad el magad.
-Sajnálom Y/N - ölelt át, te pedig belefúrtad a fejed a vállába.
-Ez az öt év szörnyű volt nélküled - motyogtad a vállába. - Úgy hiányoztál…
-Öt év? - emelte fel a fejét.
-Öt teljes év - biccentettél.
-Úgy sajnálom Y/N - fogta meg a válladat.
-Csak, ígérd meg, hogy többet nem hagysz itt - mondtad halkan.
-Ígérem - mosolyodott el és lehajolva megcsókolt.
Egy pillanatra ledöbbentél, majd visszacsókoltál. A kezeidet a nyaka köré fontad, ő pedig a sajátjait a derekad köré, ezzel közelebb húzva téged magához és elmélyítve a csókotokat. Egy pár perc múlva elhúzódtatok egymástól és a homlokotokat egymásnak döntöttétek. Halványan elmosolyodtál és kinyitva a szemedet a szemébe néztél.
-Szeretlek Scott - suttogtad.
-Én is téged Y/N - csókolt meg újra.
Ezután elmentetek a házhoz, hogy a lányát (aki már felnőtt) lássátok. És végül mindent elmeséltetek szegény embernek, aki csak lassan tudta feldolgozni, hogy mi is történt. És, persze, milyen is lenne a világ, ha nem mentette volna meg azt, hogy aztán hazamenve hozzád megkérjen, hogy legyél a barátnője.

❤️🧡💛💚💙💜
Miss_Eiffel remélem tetszett! Bocsi, hogy ilyen sokat kellett rá várnod, már régóta megvan, csak vártam egy keveset, hogy biztos legyek benne, hogy már a többség látta a Végjátékot. Ha nem láttad nagyon sajnálom.
Ja, és ha van itt más LGBTQ ember, akkor: NAGYON BOLDOG PRIDE MONTHOT!
❤️🧡💛💚💙💜

Marvel one-shots |✓|Donde viven las historias. Descúbrelo ahora