Legszebb Csalódás

Prológus

Megkért hogy vigyek be neki a tárgyalásra egy fontos papírt, amit az irodájában hagyott. Már vége volt a munkaidőmnek, épp indultam volna haza.
Nem akartam vele találkozni a történtek után, de féltem hogy esetleg visszaél a hatalmával, és valamilyen ürüggyel kirúg.

Az irodája asztalán hatalmas rendetlenség volt, képtelenség hogy itt bármit is megtaláljak.
10 perc kutakodás után az asztala még rosszabb állapotba került, mint amilyen volt. Idegesen túrtam a hajamba.
Ekkor azonban megakadt a tekintetem a fiókon. Hogy ez nem jutott eszembe.
Kihúztam a kis fekete fiókot, és a tetején volt a keresett papír. Fellélegeztem hogy végre megvan, de a papír alatt volt egy fekete boríték, amit jobban megnéztem, és az én nevem állt rajta.
Vaciláltam hogy elvegyem e, hisz mégiscsak a főnököm fiókjában túrkálok.
Jézusom, lehet hogy tényleg ki akar rúgni? Annak így megadná a módját, hogy külön fekete borítékot vesz?

Győzött a kíváncsiság, ezért egy gyors szétnézés után, hogy nem e lát valaki, a vállamon lévő táskába csúsztattam a kis borítékot.

Ha tudtam volna hogy ez a boríték mégjobban feldúlja a már lezártnak gondolt érzéseim, akkor biztos hogy ott hagyom. Annak a fekete borítéknak hála újra belédszerettem.