Wide Awake - Jin FF

~tizenötödik~

Yun Seo

Miután a szívem csodák csodájára túlélte Jin csókjait és sikerült nem lebuknuk, újabb feladatot bíztak rám. Tisztára úgy éreztem lassan már magamat, mint egy rabszolgahajcsár, de mégis ugrottam minden szavukra. Hiszen féltem a következményektől, hogy esetleg felültetnek a vonatra hazafelé és akkor újra szembe kell néznem az őrült rajongókkal.

Ijedten megráztam a fejem, mert már a gondolattól is a hideg kezdett el futkosni a hátamon. Inkább leguggoltam és megnéztem a legalsó polcon található termékeket. Ugyanis a feladatom nem volt más, minthogy a fiúknak bevásároljak vacsorára. Elméletileg főzni is szeretnének valamit a forgatáshoz, de fogalmam sem volt mi lenne a jó alapanyag.

Esetleg vegyek valami húst? - kezdtem a tippelgetést félhangosan.

Ki tudja mennyi időt tölthettem a boltban egy sornyi áru nézegetésével, de nem sokkal később Jimin is megjelent örömtelien mosolyogva. Úgy megörült nekem mikor meglátott, hogy majdnem el is esett valamiben miközben felém szaladt.

- Hát te? - kérdeztem tőle meglepetten.

- Elkértem magam, hogy tudjak neked segíteni. Gondolom fogalmad sincs, hogy mit vegyél nekünk. Távol is vagy már egy ideje, ezért is engedtek el utánad.

- Jézusom mennyi idő telt el azóta?

- Szerintem lassan van annak már két órája is.

- Tényleg el kellene a segítséged. Köszi, hogy eljöttél - néztem rá hálásan.

- Akkor irány az alkoholos részleg.

-Hogy hogyan.. melyik?

Először azt hittem félre hallottam ezért megkértem szépen, hogy ismételje el megint, de másodjára is ugyanazt hallottam. Oké, lehet valami baj van a hallásommal.

- Miért akarsz egyáltalán alkoholt venni? - kérdeztem miközben befordultunk a hűtőhöz, ami tele volt pakolva sojuval és egy rakásnyi sörrel. Az ötlet viszont még mindig nem tetszett.

- Namjoon hyung kérte. Azt mondta kotyvaszt nekünk valami innivalót és kell hozzá sör is az ízvilág miatt.

- Kotyvaszt?

Ez a szó már önmagában nem tetszett, de nekem Namjoon is nagyon gyanús volt.

- Biztos vagy te ebben, hogy ez jó ötlet? Egyáltalán engedik nektek?

- Hát ma estére kaptunk egy kis pihenőt, ilyenkor úgy tölthetjük el, ahogy akarjuk.

Fogadni mertem volna rá, hogy ez így nem teljesen igaz, de kezdtem úgy érezni, hogy a falnak beszélek. Ezért inkább rá hagytam és kedvesen mosolyogtam rá.

Miután, szerinte, beszereztük a legfontosabb dolgot, jöhetett az élelem is. Össze-vissza dobált bele mindent a kosárba, ami a keze ügyébe került.

- Amúgy te neked sem kell már holnapig semmit sem csinálnod - fordult felém hirtelen miközben épp egy zacskó gumicukrot dobott bele a kosárba.

- Biztos? - valahogy nehezen hittem el, hogy mára lemondanak rólam.

- Persze persze - nyugtatgatott Jimin és egy tésztás zacskót söpört bele a kosárba.