Wide Awake - Jin FF

~tizennegyedik~

Yun Seo

Utólag nagyon örültem, hogy elfogadtam tőle a plüsst, főleg éjjel jött nagyon jól.  Az idegen környezet és a rémálmaim miatt, melyek már üldöznek egy ideje, sokszor verejtékben és remegve ébredtem fel az éjszaka közepén, és a hirtelen ijedségtől nem is tudtam megállapítani hogy hol vagyok, de amikor rápillantottam a kis állatkára mindig megnyugodtam.

Most is gyorsan kitapogattam a sötétben, majd szorosan magamhoz öleltem őt. Furcsa...valamiért egyből emberként kezdtem tekinteni a plüssre. Vajon Jin miatt? Picit megráztam a fejem és lassan felültem az ágyban. Hirtelen nagyon megszomjaztam, így kikászálódtam az ágyból és halkan kiléptem az ajtómon. Szerencsémre a konyha nem volt annyira messze. Pontosan az én szobámmal szemben.

Nesztelenül surrantam oda a hűtőhöz, hogy kivegyek egy palack vizet, de ekkor hirtelen valaki megszólított a hátam mögül. Majd kiugrott a szívem, de azért óvatosan megfordultam, kezemben szorongatva a kis vizemet. 

- Te is szomjas vagy? - kérdezte Jin két ásítás közepette és megdörzsölte a szemét.

Azt hittem menten elájulok, olyan cukin nézett ki, főleg a plüssével telemintázott pizsamájában. 

- Igen, picit megszomjaztam, bár elég ritkán fordul elő velem az éjszaka közepén. Kérsz? - nyújtottam oda neki a palackot. - Még nem ittam bele.

- Köszi, életmentő vagy - kikapta a kezemből és másodpercek alatt kiitta. 

- Wow, tényleg nagyon szomjas lehettél - néztem Jinre lenyűgözően. 

- Ennyire látszik? - kérdezte zavartan és letörölte a szája szélén kibukkanó vízcseppeket.

- Hát örülök, hogy segíthettem - Megfordultam és magamnak is kivettem egyet, aztán készültem volna már elmenni, de egy pillanatra még visszafordultam Jinhez. - Jó éjszakát. Álmodj szépeket!

- Neked is - mosolygott rám egy aprót. - RJ megfelelő társ?

- Nagyon szeretem, köszönöm! - hajoltam meg hálásan. - Olyan aranyos és puha, jó őt ölelgetni.

- Akkor örülök, mert azért adtam. Nem szerettem volna, hogy szomorú legyél vagy egyedül érezd magad.

- Miért érezném? Itt vagy te és itt vannak a srácok. Igaz, hogy őket alig ismerem és igazából senki sem lát itt szívesen. igazából ezért is vonakodtam annyira attól, hogy eljöjjek. 

- Én...én örülök, hogy itt vagy - Jin hirtelen elfordult és halkan elkezdett magának motyogni valamit, így az utolsó pár szavát már egyáltalán nem tudtam kivenni.

- Mondtál valamit? - kérdeztem némi hatásszünet után.

- Csakhogy te is álmodj szépeket! - intett Jin hátrafelé, majd eltűnt a sötétbe. 

Gyorsan becsuktam a hűtőajtót, majd én is visszasiettem a szobámba. Kalimpálni kezdett a szívem, ahogy átléptem a szobám ajtaját, majd az ágyba vetettem magamat. Megmagyarázhatatlan érzés lett úrrá rajtam, ahogyan magam elé képzeltem Jint, abban a cuki pizsamájában. Még alig 5 perce váltunk el egymástól, de máris hiányoltam. Újra beszélgetni akartam vele, újra látni akartam őt.

Izgatottan húztam magamra a takarómat, hisz tudtam, hogy amint felkelek újra láthatom őt.

-///-

Ez persze sajnos nem úgy történt, ahogyan elterveztem. Nemhogy őt, de még a többieket se láttam, leszámítva azt a fél másodpercet, amikor fel és alá rohangáltak az előszobában valamiért. Ezeket a röpke találkozásokat leszámítva, idejük nagy részét a gyakorlóteremben töltötték, vagy az új szám kiötlése miatt a stúdióban.